Mítosz, és nem tündérmese. Korunkban a mítoszok valódi mély lényege elpusztult és eltűnt, s vele a tudás mely benne rejtőzött.
A Kataklysmos (az özönvíz) sok évszázaddal ezelőtt történt, de vize még
nem tűnt el, a Föld még nem száraz, és mi fuldokló emberek vagyunk,
akik az élet lényegét elveszítették, s csak történeteket hurcoltunk
magunkkal az elveszett Paradicsomból. A halál ez, amit az ember nap
mint nap átél, a KATAKLYSMOS mítosza pedig az írja le, hogy miért és
mikor kezdődött az emberi élet pusztulása. Az eredmény, amit a világban
magunk körül láthatunk: dölyf, hazugságok, csúsztatás, az igazság
eltorzítása, nemtörődömség, fájdalom, félelem, pusztulás…
Ami az előadást illeti, a Krisztus előtti XXIII. századból való
asszír-babilóniai szövegek fonódnak egymásba a színészek mozgásával, a
görögök, a zsidók és a szibériai kis népek tradicionális zenéjével és
dalaival.
“Mítosz… Mítosz-kulcs… Mítosz-kód… De miért nem létezik már? Az utolsó
mítoszokat sok évvel ezelőtt teremtették. A mi korunkban a mítoszt
tündérmesének, “hazugságnak” vagy a puszta képzelet szüleményének
tartják. Nem történhet véletlenül egy társadalomban, hogy a mítoszokra
úgy tekintenek, mint az emberi nem folytonosságának fonalára. A mitikus
szövegekre manapság történetekként gondolnak, de azok valójában már
elveszítették kapcsolatukat az archetipikus értékek világával. Így a
modern ember már nem léphet be az értékek e tárházaiba. Rerseas,
Zigrid, Horus, Noé nem más, mint kulcs egy-egy nép kezében, mellyel
világának egyedi kincsei feltárhatók. Ha “megölöd” őket, önkéntelenül
is lepecsételed egy világ ajtait, és ha, ami még rosszabb, útját állod
az érétkeknek, amelyeknek nincs arca ebben az archetipikus világban,
akkor csak a holttesteket és a zűrzavar patetikus figuráit közvetíted.
A KATAKLYSMOS – özönvíz – nem más, mint az átformálódás egy történelmi
esemény mitológiai nyelvén. Számos nép, így a hettiták, a szidók, a
perzsák vagy a görög mitológiájának utal. Mindegyik valami óriási
pusztulásról beszél, mely a földön történt. De fizikai pusztulás volt
csak vagy egy történelmi esemény szimbolikus megjelenítése is?
Vonatkozik-e vajon ez a pusztulás a zűrzavar ideológiájának
eluralkodására?
… A bibliai Noé és a mezopotámiai Út-Napistim – ami szó szerint azt
jelenti: “megtaláltam az életem” – ugyanaz a személy. Az a személy, aki
a valódi életet és a tudást bírja az üresek és a tömegemberek
világában, mint Gilgames.”
|