KRISTIJAN RISTESKI – 1969-ben
született, Skopjében végzett dráma fakultázson, az Intermdi szakon
(Színház, Film és Tv). Tanulmánya során Csehov: Leánykérés és
Mueller/Shakespeare: “Hamletgép” című műveket vitte színre. A
vizsgaelőadása Edward Bond: Az üdvözült c. színdarabja, a Drámai
Színház előadásában Skopjében. A MOT-on (Fiatak Szabad Színházak
Fesztiválja) Dejan Dukovski: Az utolsó balkáni vámpír rendezője.
JAGODA SLANEVA – Skpjében végezte a Balett Iskolát a leningrádi Jurij
Mjatchin professzornál. 1968-ban debütál Csajkovszkij Diótörőjében a
Pas de de-vel. Balett karrierjét 1992-ben fejezte be Maria szerepében
“A Bahcsiszeráji szökőkút”-ban. Majd megkapja a “Mlad Borec” és a
“November 13.” Díjakat. Koreográfusként dolgozik az “Emberek
Szíház”-ban (Bitola), a szlovéniai Ifjúsági Színházban (Budva), a
Nemzeti Színházban (Macedonia) és a Kisebbségi Színházban (Skopje).
Néhány rendhagyó koreográfiai munkát valósít meg, úgymint:
Grabarek/Webber: “Iphigenia” és Zlatko Origjanski: “Mansarda” műveket.
Salome postindustriális irányvonalában felfedezhető Nick Cave lázadó
lelke, Gustav Moreau dekadenciája és az evangélisták tudatlansága, mely
egyidejűleg akadályozva és meg szabadítva a mítosztól, az időtől, a
tértől és az esztétikai tárgyaktól, a harmónia szimbolizmusának ördögi
szépségétől és a Sátán pathetikus energiájától, mintegy a Művészet
által megdicsőítve e csodálatos bűntény szerzőjét.
Salome nem sokat beszél, ő játszik – táncol és rombol. Teste a
szenvedély és a halál nyelvét beszéli. Ez a nyelv a szavak helyett a
vért használja, ez a pusztítás legpáratlanabb állapota. Salome végzetes
szépsége mozgás kárhozata.
A TESTBESZÉD
“Salome” Kristijan Risteski ötlete alapján valósult meg. A drámai
struktúrát Nick Cave és Oscar Wilde Salome-jából és Gustav Flaubert
Herodiade-jéből merítette, egy úttörő vállalkozásba fogott a
koreografált dráma területén, még ha ehhez hasonló próbálások voltak is
korábban hazánkban.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a “Salome” egy rendkívül magas színvonalú
színdarab, tökéletesen kiválasztott szereplőkkel, remek koreográfiával,
melynek atyja Jagoda Slaneva, aki el tudja érni, hogy az érzelmek és
szenvedélyek mélységeit bejárjuk. A zene megbabonáz, mint Orfeusz
varázslatos hárfája, mely visszahozza a lelket a halálból.
Salome, mint a mozgás átka győzedelmeskedik a tánc-játékon, amit
elsősorban Tanja Vujisic-Todorovska tehetségének köszönhetünk.
Szerepátélési ereje és szenvedélyességének mély érzelemvilága, s a
lírikus költészet eleganciája ötvöződik minden pillanatában.
|