KRISTIJAN RISTESKI – 1969-ben született, Skopjében végzett dráma fakultázson, az Intermdi szakon (Színház, Film és Tv). Tanulmánya során Csehov: Leánykérés és Mueller/Shakespeare: “Hamletgép” című műveket vitte színre. A vizsgaelőadása Edward Bond: Az üdvözült c. színdarabja, a Drámai Színház előadásában Skopjében. A MOT-on (Fiatak Szabad Színházak Fesztiválja) Dejan Dukovski: Az utolsó balkáni vámpír rendezője.

JAGODA SLANEVA – Skpjében végezte a Balett Iskolát a leningrádi Jurij Mjatchin professzornál. 1968-ban debütál Csajkovszkij Diótörőjében a Pas de de-vel. Balett karrierjét 1992-ben fejezte be Maria szerepében “A Bahcsiszeráji szökőkút”-ban. Majd megkapja a “Mlad Borec” és a “November 13.” Díjakat. Koreográfusként dolgozik az “Emberek Szíház”-ban (Bitola), a szlovéniai Ifjúsági Színházban (Budva), a Nemzeti Színházban (Macedonia) és a Kisebbségi Színházban (Skopje). Néhány rendhagyó koreográfiai munkát valósít meg, úgymint: Grabarek/Webber: “Iphigenia” és Zlatko Origjanski: “Mansarda” műveket.

Salome postindustriális irányvonalában felfedezhető Nick Cave lázadó lelke, Gustav Moreau dekadenciája és az evangélisták tudatlansága, mely egyidejűleg akadályozva és meg szabadítva a mítosztól, az időtől, a tértől és az esztétikai tárgyaktól, a harmónia szimbolizmusának ördögi szépségétől és a Sátán pathetikus energiájától, mintegy a Művészet által megdicsőítve e csodálatos bűntény szerzőjét.
Salome nem sokat beszél, ő játszik – táncol és rombol. Teste a szenvedély és a halál nyelvét beszéli. Ez a nyelv a szavak helyett a vért használja, ez a pusztítás legpáratlanabb állapota. Salome végzetes szépsége mozgás kárhozata.

A TESTBESZÉD

“Salome” Kristijan Risteski ötlete alapján valósult meg. A drámai struktúrát Nick Cave és Oscar Wilde Salome-jából és Gustav Flaubert Herodiade-jéből merítette, egy úttörő vállalkozásba fogott a koreografált dráma területén, még ha ehhez hasonló próbálások voltak is korábban hazánkban.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a “Salome” egy rendkívül magas színvonalú színdarab, tökéletesen kiválasztott szereplőkkel, remek koreográfiával, melynek atyja Jagoda Slaneva, aki el tudja érni, hogy az érzelmek és szenvedélyek mélységeit bejárjuk. A zene megbabonáz, mint Orfeusz varázslatos hárfája, mely visszahozza a lelket a halálból.

Salome, mint a mozgás átka győzedelmeskedik a tánc-játékon, amit elsősorban Tanja Vujisic-Todorovska tehetségének köszönhetünk. Szerepátélési ereje és szenvedélyességének mély érzelemvilága, s a lírikus költészet eleganciája ötvöződik minden pillanatában.