Szeged azért jó, mert azokkal az
emberekkel, akikkel sok időt tölt az ember, most még többet lehet
együtt – mondja Felhőfi Kiss László, az Utolsó Vonal színészrendezője,
aki alapvetően azt várja Szegedtől és a Fesztiváltól, hogy az emberek,
beleértve saját magát is, jól érezzék magukat. Mindemellett persze meg
szeretnénk mutatni magunkat, és darabunkat azoknak, akik Pesten nem
tudják megnézni, és mi sem láttunk még rengeteg előadást, ezeket is meg
kell néznünk.
Úgy hallottam, az általatok hozott
darab, a Trold Vekdrael Lovag egyszerű, igaz, őszinte élete, az ő
szeretett női körében, halálával bevégezve egy letisztult és közérthető
történet.
Valóban közérthető, attól függetlenül, hogy mindössze két magyar szó
hangzik el a darabban, melyet egy ismerősünk gyönyörű grúz operának
nevezett. Kettő- és háromszólamú grúz népdalokra épül az előadás, ezért
jellemezte így.
Grúz dalok, skandináv név – mindez elég távol esik tőlünk.
Igen, méghozzá általam kitalált név, csakúgy, mint a történet. A cél az
volt, hogy a néző csupán a dallamokat ne tudja mihez kötni, hanem a
látvány és a hangok útján induljon el befelé, magába. Ha ugyanis magyar
dalokat hallunk, nyomban néhány meglévő élményünkre gondolunk, és nem
biztos, hogy arra amit a pillanat és a színész a színpadon ki akar
fejezni. Hasonlóan a figura: a közönség számára ez egy sosemhallott név.
Ez valóban ízig-vérig „zeneszínháznak” tűnik. Hogyan született az ötlet?
Pillanatnyilag elegem van a beszélő színházakból, mint színész, mint
néző egyaránt. Ezért gondoltam erre. Később Király Anitával, aki az
előadásban is szerepel, beástuk magunkat a Zenei Könyvtárba. Talán a
huszadik lemezen lehetett néhány grúz dal, persze sokkal több szólamúak
voltak, mint amilyeneket mi felhasználhattunk volna, de ez a zene
azonnal megfogott, tudtam, hogy ez az alapanyag jó lesz.
A zene valóban kuriózum, a mondanivaló viszont klasszikus.
Nem kétséges, hogy a történet leginkább alapkérdésekkel foglalkozik,
olyanokkal, mint születés, halál és szeretet. A mi köreinkben a hős
természetesen elbukik: ez talán némi elgondolkodásra adhat okot. A
darab azt próbálja megmutatni, hogy a fent említettek ma is legalább
olyan fontosak, mint az, melyik pártra szavazzon az ember.
Ahogy hallom, Gyergyószentmiklóson nagy sikere volt
Igen-igen, annak ellenére, hogy szégyelltük magunkat, mert alig van
benne magyar szó. Mégis, az előadás utána még külön is énekeltetni
akartak bennünket...
Hogy alakul a jövő?
Két tervem van: az egyikhez nagyon sok pénz kellene, a másikhoz kevesebb, de nagy bátorság.
Vonatkozó előadások:
TROLD VEKDRÆL LOVAG EGYSZERŰ, IGAZ, ŐSZINTE ÉLETE, AZ Ő SZERETETT NŐI KÖRÉBEN; HALÁLÁVAL BEVÉGEZVE 07.28.21:00
|