Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Exstasis - 1997. évfolyam - 3. szám / Arcok rovat

 

Lapszámaink

göan - Maszkák

nyomtatható verzió

Senki sem láthatatlan, még ha annak is tűnik. A fesztivál apró és nagyobb munkáiban, a takarítástól, a borítékoláson, a vásárláson át a dekorálásig, hostessmunkáig mindenben segítenek az Önkéntesek. Ãk sem az égből pottyantak Szegedre: Horváth Kata (18) például leült egyszer borozgatni Sacival (sokat megélt thealteres), s a tokaji aszú mellett kiderült, hogy a MASZK-nak bizony nagy szüksége lenne rá is. A Thealter idején ugyanis annyi a tenni-venni-való, hogy a „szikár” stáb egyedül nem végezne vele időben.
Az egész a véletlen műve. Nemcsak azért csöppentem bele a fesztiválba és vállaltam a feladatokat, mert vonzzanak a vizuális művészetek, hanem maga a misszionárius munka is közel áll hozzám, persze ez nemcsak kulturális területekre vonatkozik.

Mit szeretsz a legjobban az Önkéntességben?*
Egyikünk sem válogat a feladatokban, persze van, ami szimpatikusabb, de végül úgyis mindennek készen kell lennie. Az egészben az a legjobb, hogy mindent együtt csinálunk: tavaly csak a programokat néztük, mára pedig fontos résztvevőivé váltunk a Thealternek.
A fő hajtóerő számomra az, hogy kell a munkánk – mondja Zanin Éva (18), aki szintén önkéntes alapon segíti munkájával a Maszkot. Már két éve ismerem az egyesületet, s idén részt vettem már egy sereg, a Fesztiválon kívüli munkában is.
Hajrá „Maszkák”! Induljunk együtt!


(*a helyes válasz: balog jósef és fábián zsolt – alvó főcenzor)

6.oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez Az oldal tetejére
 

2025 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció