Mi a foglalkozásod?
Vásári hökkentő.

Az nem rossz. Mert sokfelé lehet téged látni vásári bábosként, bábszínházakban báb- és nembáb-színészként, sőt rendezel is.
Néhány éve szabadúszó vagyok, több dolgot is lehetőségem volt kipróbálni.

Most egy alternatív színházi fesztiválon léptetek fel. Alternatívnak tartod magad a bábosok között?
Igen, ebben a műfajban is szükség van kísérletezésre, szabad és alkotó játékosságra. Így lehet előrevinni a dolgokat, felkavarni egy kicsit az állóvizet.

Provokatív leszek. Állóvízen azt érted, hogy kesztyűbábbal Hófehérkét játszani gyerekeknek?
Nem, nem, erre a stílusra ugyanúgy szükség van. De annyi más lehetőség felé is lehet még nyitni.

Ez látszik a Szerelem, szerelem... című előadáson is, számos bábtechnikát használtok. A bábszínházba nem járó közönséget teljesen elbűvölték az animálás csodái: puszta kezekkel előadott jelenet, árnyjáték, maszkok, gólyalábas óriásbábok. Valóban hökkentőként működtetek ma este.
Ezért jöttünk ide, megfertőzni kicsit az alternatívokat a bábozással. A hatáskeltés a legfontosabb, és ennek a módjait sokfelől lehet eltanulni: a rajzfilmtől, pantomimtől, különféle bábos technikákból.

Az előadás szereplői nemcsak báboznak, de saját maguk is megjelennek színészként. Különböző tehetség kell a kettőhöz?
Minden színjáték alapja azonos, a bábozásnál emellett nagyon fontos a technika pontos elsajátítása, és az, hogy a bábos megtanulja az érzéseit „kitenni” egy tárgyra. Akinek már gyakorlata van a kesztyűbábozásban, az könnyebben tanulja meg, mondjuk, a marionettet.

Pályi János és barátai néven léptek fel. Ez egy alkalmi társulat nyári produkciója?
Igen, de szeretnénk ősszel is tovább játszani valahol, és az embereket pedig azzal a távlati céllal gyűjtjük össze, hogy állandó társulatot szervezzünk. Egy Budapest környéki faluban dolgoznánk, és sokfelé lépnénk fel különböző korosztályoknak szóló előadásokkal, amikben szintén rengeteg féle hatáskeltő eszközt lehetne alkalmazni. Például, középkori misztériumok feldolgozását tervezzük utcaszínházi formában.