Minden alkalommal egy másik festő van jelen, aki az előadás ideje alatt fest egy üveglapra. A festő modellje maga az előadás és minden jelenlevő személy. Ezzel egyidőben készül egy másik, computer-portré, melynek alapjául a nézők és szereplők arcai és nevei szolgálnak. Az előadás dramaturgiája a véletlen. Az alkotórészek (tételek) sorrendjét a festő határozza meg, így az minden nap más, melyet senki sem ismer előre. Csak az első és az utolsó akció kötött. Száz előadás során száz üveg- és száz computer-portré készül el, melyek részben kiállítandó műalkotások, részben a következő Artus előadás tér-installációjának alkotóelemei lesznek.
A PORTRÉ C. egy nagyobb mű első részének szárazföldi variációja. Az első két részt az Artus társulat stúdiójában, a továbbiakat remélhetően az Art’uszályon mutatjuk majd be. Az Art’uszály a Dunán kikötött, uszályból átalakított vízen lebegő alkotás, szobor és színház, melyben a nézők is elhelyezkednek és az előadások is zajlanak. Az uszály minden négyzetcentimétere, csavarja és területe arra vár, hogy kortárs művészek tovább építsék, szobrosítsák és újabb "testreszabott" előadásokat, koncerteket és tér-kompozíciókat hozzanak létre rajta. Az Art’uszály egy organikus alkotás, mely folyamatosan fejlődik, növekedik, változik.
Támogatók: CAOLA Rt., Soros Alapítvány, Goethe Institut, Nemzeti Kulturális Alap, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Fővárosi Önkormányzat, Műhely Alapítvány