Minden alkalommal egy másik festő van jelen, aki az előadás ideje alatt
fest egy üveglapra. A festő modellje maga az előadás és minden
jelenlevő személy. Ezzel egyidőben készül egy másik, computer-portré,
melynek alapjául a nézők és szereplők arcai és nevei szolgálnak. Az
előadás dramaturgiája a véletlen. Az alkotórészek (tételek) sorrendjét
a festő határozza meg, így az minden nap más, melyet senki sem ismer
előre. Csak az első és az utolsó akció kötött. Száz előadás során száz
üveg- és száz computer-portré készül el, melyek részben kiállítandó
műalkotások, részben a következő Artus előadás tér-installációjának
alkotóelemei lesznek.
A PORTRÉ C. egy nagyobb mű első részének szárazföldi variációja. Az
első két részt az Artus társulat stúdiójában, a továbbiakat remélhetően
az Art’uszályon mutatjuk majd be. Az Art’uszály a Dunán kikötött,
uszályból átalakított vízen lebegő alkotás, szobor és színház, melyben
a nézők is elhelyezkednek és az előadások is zajlanak. Az uszály minden
négyzetcentimétere, csavarja és területe arra vár, hogy kortárs
művészek tovább építsék, szobrosítsák és újabb "testreszabott"
előadásokat, koncerteket és tér-kompozíciókat hozzanak létre rajta. Az
Art’uszály egy organikus alkotás, mely folyamatosan fejlődik,
növekedik, változik.
Támogatók: CAOLA Rt., Soros Alapítvány, Goethe Institut, Nemzeti
Kulturális Alap, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Fővárosi
Önkormányzat, Műhely Alapítvány
|