Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Exstasis - 1999. évfolyam - 7. szám / nézi rovat

 

Lapszámaink

Kémeri Attila Rampai - Kalauz hat

nyomtatható verzió

Most aztán mán mindenki húzzon hazafelé! Mászkának az utcákon, úgy vannak őtözve, mint Bolondpista falunapkó, egyik kocsmábó ki, a másikba be, azt' se tunni némelyikrő, fijú-e vagy lány. Maskarázás, hüjezene, nem vót még elég? Persze, művészet, színház mifene, na haggyanak mán békibe!
Pest felé. A Fehértói csárda után található a Fehér-tó, mely egyedülálló madárvilágáról híres. Az ötös úton kiautózva a Postakocsi csárdánál balra csavarva már Szatymazon is van az ember. A falu temploma 1902-ből való, de ha a vasúti átjáró után egyből jobbra kanyarodunk, néhány kilóméter után az enyingi szélmalomba botlunk. Itt továbbautózva hamisítatlan Szeged környéki tanyavilágba hajthatunk, nézzünk szét, találunk erre bögrecsárdát, sehol másutt föl nem lelhető hangulatú és hihetetlenül mély árfekvésű kocsmákat, étkezdéket elszórva. Nyugodtan végiggurulhatunk ezen az úton, mert amikor vége van, akkor jobbra térve Balástyánál megint az ötösön találjuk magunkat, feltéve ha meg nem állunk a mellékúttól balra látható Ősszeki-tónál megmártózni.
A balástyai tanyavilágot 25 kilométeres kerékpárút köti össze az Ópusztaszeri Emlékparkkal. A falu lakói belterjes szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, s az ország legjelentősebb fóliás, üvegházas virág- és zöldségtermesztői.
Következik Kistelek, melynek központjában áll az 1825 és 1831 között épült Szent István plébániatemplom. A kisvárosban felfedezhetjük a szegedi tájra jellemző napsugaras oromdíszes házak példányait. A Petőfi és a Rákóczi utcákban az 1920-as évekre jellemző parasztpolgári fordított szárazkapu bejáratú házakra lelünk. Az Árpád utcában Gyifkó Gyula szíjártó műhelyében iparművészeti igényű sallangos lószerszámok készülnek.
Szeretettel és némi elfogultsággal említem meg a megyeszélen fekvő Csengelét, melyet a megyehatárnál balra fordulva érhetünk el. Igazi tanyás határú homoki község, mely csak 1950-től önálló, előtte Szeged gyarmataként tartották számon. Az 578-as tanyaszám alatt, az erdészházban írta Móra Ferenc 1932-ben az Aranykoporsót. A ház mellett 30 méteres fákból álló, több mint száz éves kocsányos tölgy-csoport fogja kivívni csodálatunkat.
Nos, ennyit mára és utoljára. Sziasztok, gyertek máskor is, szeretünk benneteket.

7.oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez Az oldal tetejére
 

2025 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció