Az 1994 óta szabadcsapatként működő Krétakör Színház 1999 nyarától önálló társulatként dolgozik. Elsődleges feladatuknak olyan projektek megvalósulását tartják, amelyek egyedi formában foglalkoznak egyedi problémákkal. Első előadásuk, a Szerelem, vagy amit akartok Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című drámáját használja alapanyagul. Lőrinczy Attila fiatal drámaíró készítette az átiratot, amelyet a színészek improvizációinak kiegészítésével állítanak színpadra.
Az előadás középpontjában a szerelem áll – pontosabban az az érzelmi ingovány, amit szerelemnek nevezünk. A Szerelem lehet ürügy, lehet hobbi, lehet a bosszú eszköze, de csak nagyon ritkán egy boldog pillanat. Szatirikus játékot kreálnak egy mesei világ keretein belül. Nem bántanak senkit, legfeljebb magukat, amin a nézők – reményeik szerint – jól szórakoznak.
,,«Színpadi zűrzavar Shakespeare után szabadon.» ... Az ígéret minden mozzanata be van tartva. A történetnek ugyanis – nem terjedelemben, de a lényeget tekintve – csak a felét játsszák el. Hiányzik az ikerpár fele. Olyan az egész az ikerfivér nélkül, mintha egy hidat csak az egyik partról építenének mindaddig, míg az egész a folyóba dől, minthogy a túloldalt nincs mire támaszkodnia. De talán éppen ettől mai ez a játék. Nem tudni, mi hol indul és hová tart. Csak a külszín tudható, a viselkedés felszíne megismerhető. ... hogy mi végre itt Shakespeare? Dramaturgiai támasznak, amelyet végül is elvetnek? Szerepe több annál. Igaz, segít a történethiányon. De inkább összehasonlítási alapként szolgál. Valaha voltak történetek, voltak drámák, voltak hősök és hősnők. Valaha emberszabású emberek lakták e bolygót."
(Zappe László: Ekhós Ifa * Népszabadság, 1999. július 20.)