Az archetipikus történet egy 19. századi vándorszínész hagyatékábó mint élőképszüzsé került elő. (A vándorszínész-hagyatékok több évszázad csiszoló munkáját áteset gyémántokat is rejtegetnek.)
A mai néző pont és romantikus közelítés karambolja e groteszk feldolgozás.
A szöveg szerkesztője: Tömöry Márta. A rendezés közös munka.
Az egyszemélyes játék kis marionett színpada, fémpálcás bábja Szász Zsolt alkotásai, s ő maga kelti életre őket. A keretjátékban szerepel még a játék lelke.
E játék a Hattyú Dal Színház aranyalapját képezi.