Azt javasolnánk, hogy gyalog közelítsük meg ezt a kis vízparti mesevárost. Ha a régi szegedi oldalon, tehát a jobbparton indulunk „fölfelé”, akkor úgy másfél kilométernyi sétával érjük el a szegedi focistadiont, majd jobbról a Vízitelepként nyilvántartott vízi sportcentrumot. Ekkor figyeljünk oda, nehogy balra térjünk ki, hanem kövessük a Kiskőrössy és nagytestvére, az Öregkőrössy halászcsárdákat beharangozó táblák útmutatásait. Először a Kiskőrössy halászleveit teszteljük, rendeljünk bátran vegyes hallét, de ne filézettet, mert a csontok adják meg az igazi hallé ízét. Aki nem fogyózik, kérjen utána túrós csuszát, nem fog csalódni, sőt áldani fogja rovatunkat. A bátrabbak és a pityókásak kérjük, adják át üdvözletünket Dezsőnek, a csárdagazdának, aki igazi vendéglátós ember; ha van ideje, nem lesz ellenére egy kis baráti eszmecsere a vízről, halfogásról és egyéb a tiszai léttel kapcsolatos dolgokról. A csárdából kijövet haladjunk el az ország második legsárgább kis házacskája mellett, forduljunk jobbra a víz felé, a partnál meg menjünk balra, csodáljuk meg az Öregkőrössy nádtetejét és fajátszóterét, és aztán sétáljunk végig a nyaralótelepen.

Közületek látta-e valaki esetleg a Popeye játékfilmváltozatát? Ha igen, akkor emlékezhettek a tengerparti kis városkára, a filmbéli kikötő környékére. Hát talán ehhez tudnánk hasonlítani, azokat a kis házacskákat, melyek ott sorakoznak végig a parton. Érdemes a kis keskeny, csak gyalogosan megközelíthető utcácskákat is felkeresni. Figyeljük meg azt az esendő bájt, mellyel a kis lakhandik tulajdonosai elkeresztelik ingatlankáikat. Van például Sárgarigó, Imád-lak, Vár-lak és még jó néhány hasonló. Lassan el is érkeztünk úticélunkhoz a Sárga északi végénél a nagyon praktikusan csak Sárgának nevezett szabadstrandhoz. Tuti jó homok, kis bodegabüfé és a Maros torkolatának látványa fogadja a kíváncsi lézengőt. Pihenjünk itt egyet, vagy menjünk be a vízbe, de nagyon vegyük komolyan, hogy oda csak a jó úszók merészkedjenek, mert igen bolond a kissé áradó folyó, mely ráadásul uszadékfákkal is bőven el van látva ilyentájt.

Akik megfogadván tanácsaikat, elvégzik ezt a kis kirándulást és úgy gondolják, hogy jó-jó, de azért nem olyan nagy durranás ez az egész, azoknak Bohumil Hrabal szabadon idézett mondatait ajánlanánk figyelmébe, melyet a fentebb emlegetett Öregkőrössyben borozgatva fogalmazott meg. Azt mondta az öreg cseh, hogy ha nem ott élne, ahol él, Bohémiában, akkor mindenekelőtt Szegeden szeretne élni, azon belül pedig itt a parton, nevesül a Sárgán, enni a csárdában a túrós csuszát halászlével, inni a laza fröccsöket és figyelni a parti nyárfák lombozatát. ő pedig már csak tudott egy s mást. Ugye?