Először a Régi Zsinagóga hűvös és félhomályos épülete jut eszembe, ahol valamilyen színházi előadás van. Aztán, hogy nem tudok eligazodni a meghívón. A THEALTERnek már a nyomtatott anyagai is olyanok, hogy azok feldolgozása, megértése, szellemi teljesítményt kíván. Ez nem nagy baj, mert egy fesztiválnak nem az a formája, hogy minden előadást megnézek, aztán a szünetben kimegyek pisilni. Hanem bele kell folyni. Ott vagy az előcsarnokban, amíg folyik egy előadás, lézengsz. Mert vannak helyszínek és vannak események. És emberek. Néha egy-egy ember fontosabb, mint maga az esemény. Ha összetalálkozom valakivel az előcsarnokban, akkor számomra az előadás elmarad, de a fesztivál, az tart.