A XIX. század első felében fiatalon meghalt zseniális német szerző
vígjátéka üde, szabad, játékos hangvételével, sziporkázó iróniájával
emelkedett ki a romantika-biedermeier korának irodalmából és vált a
világ színpadainak máig is rendszeresen játszott darabjává.
A darab meseszerű, látszólag könnyed formában az egyéni és társadalmi
létezés alapvető kérdéseivel foglalkozik: kik vagyunk, miért éljünk és
hogyan; fel kell-e adnunk a szabadságunkat azért, hogy beilleszkedjünk
a társadalomba, fel kell-e adnunk a szerelmet a családi életért, a
gondolkodásunk függetlenségét azért, hogy az emberiség hasznos tagjai
legyünk?
A valóság és az álom, legbensőbb énünk és a világban játszott
szerepeink, sors és szabad akarat pólusai közötti erőtérben játszódik a
darab, amelyet a Krétakör társulata minimálisra redukált játéktérben és
eszközökkel, a közönség közvetlen közelségében ad elő.
|
|
szereplők |
Bánki Gergely, Grosschmid Erik, Láng Annamária, Nagy Zsolt, Péterfy Borbálya, Rába Roland, Sárosdi Lilla, Terhes Sándor |
zene |
Monori András |
rendező |
Scilling Árpád |
díszlet |
Ágh Márton, Kovács Áron, Noszlopi Róbert |
jelmez |
Kiss Julcsi, Varga Klára |
fordító |
Thurzó Gábor |
|
|
|
|
Az oldal tetejére |
|