Évek óta foglalkoztatott az ún. Parasztbiblia megfilmesítésének gondolata. A Parasztbiblia elnevezésû gyûjtemény abban különbözik minden más apokrif elbeszélésfüzértôl, hogy itt elejétôl a végéig ugyanazt a hangot érzékeljük, s ez a mesélôhang a parasztemberé, akinek a történet megjelenítésekor nincsenek teológiai hátsó gondolatai, nem áll érdekében mondjuk Ninive vagy Jeruzsálem pusztulása, de mindenkor kifejezi gyermekien egyszerû és nevetnivalóan
faragatlan világértelmezését.

Az, ami itt elsôsorban megfogja az embert, éppen ez: a történeteken, az Ó- és Újtestamentum elbeszélésein végig-indázó Hang, amely a maga mitikus atmoszférájával, humorával, vadságával s képtelen torzításaival minden elbeszélô mintája és mestere lehetne.

(Jeles András)