Tom Johnson 1971-es darabja valódi opera-kuriózum. Zenéjében némiképp repetitív és minimalista, négy zenei hangból áll (D, E, A, H), és „zenekarában” mindössze két hangszer (zongora és fadob) található.

Megnyugtatásul közöljük, hogy humorban azonban párját ritkítóan bôvelkedik. De azért nem árt az óvatosság! Csak azoknak ajánljuk, akik rendszeresen járnak operába, akik ritkán, és akik még soha sem voltak. Rajtuk kívül – esetleg – a megrögzött kíváncsiak járhatnak még jól. Mert ezen az estén feltárulnak az énekesek legbensôbb gondolatai. És érzései. És vágyai. És a legtitkosabbak. Mármint a gondolatok. És az érzések. És a vágyak.

Az elôadás két formálódó operatársulat, a zenés színház fiatal tehetségeibôl szervezôdô Opera In/Vita és a klaszszikus vígopera hagyományait feleleveníteni kívánó Compania Dell’Arte közös produkciója.