Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Exstasis - 2005. évfolyam - 1. szám / Befőttjeink rovat

 

Lapszámaink

- Szemezgetés a korábbi Ex-Stasisokból

nyomtatható verzió

2000 - Öt éve írta: Rögtön jövök.

1998 – Hét éve írta: A Harcikutyában semmi nincs a helyén.

1998 – Hét éve írta: Délután a dutyiban voltam. Baromi jók ezek a pasik.

1998 – Na még egyszer: Én is láttam a börtöndarabot, baromi jó volt. Az egyik hangosító pasi a csajom mellett ült, és egyfolytában őt bámulta az előadás alatt. Bár előtte mondta, hogy húsz éve nem volt nővel. Úgyhogy hagytam.

1999 – Hat éve írta: Komálom a színházat.

 2004 – Tavaly írta: Eddig színészkedtünk, most azonban megmutatjuk valódi arcunkat. (…) Azt is szeretjük, amikor a cirkuszban csíkospólós emberek esnek hasra, és azt üvöltik, borzadály. Belső hangokra szerelt szállodai szobánk falán fut a fény, bonvojázst szól Valaki. Átlátszóak vagyunk: bibliai családok árnyékaiba kapaszkodunk. (…) Terápiánk a tánc lesz, aztán hiány, nemjelenlét, önmegismerés és tudatvisszatérés. Régi dramaturgiáink feledve, valódi arcot kérünk!

 2004 – Tavaly írta: Olyan hólyag vagy, hogy na! Hogy halálnak halálával halsz. Hogy halálnak halálával. Hogyhólyag.

 2004 – Ezt is tavaly: Néha eszembe jut, hogy miért pont én. Éhes vagyok, kopasz vagyok, nincs lakásom, szakadt a zoknim, nincs időm se megstoppolni, se kimosni. Miért pont én. De aztán, amikor látok ilyen remek embereket, mint Peró, eszembe jut, hogy ők biztos tudják, miért esett rájuk a választás. És akkor arra gondolok, de jó, legalább ők tudják.

2004 – No még egy kicsit a tavalyiból: A szervezők szerint az önkéntesek kihagyhatatlanok. Nélkülük talán nem is lehetne fesztivál. Vagy csak nagyon másképp. Önkéntesek pedig Szabó Zsuzsa nélkül nem lennének. Vagy csak nagyon másképp. Öt telefonhívás között beszélgettünk.

1999 – Hat éve írta: Valaki színházba vihette Jozef P.-t, mert nem jött ki onnan többé. A szobában asztal volt, szék volt és volt még valaki, de az arcát rosszul vettük ki a félhomályban. Nálunk falun, mink megmongyuk, ha valakivel bajunk van, azt kihívjuk párbajra. A párbaj azért jó, mert nem ugatnak bele a nők. A párbaj teljesen férfidolog, azért nincs is több – mondta a részeg a kurvának.

 2003 – Tavalyelőtt írta: Az ideális szponzor művelt, sportos testalkatú, jó humorú. Szereti a francia konyhát, de egy velős palacsinta sem hozza zavarba. Napszemüvegben érkezik, vastag nevetése már az utcáról felhallatszik, ismer minket és szeret. (…) Ritkán látjuk. A bankókötegekkel teli disznóbőr diplomatatáskát már a titkárnőjével küldi el.

2005 – Most írja: szín ház.

RÉSZBEN ÍRTA, EGYÉSZBEN VÁLOGATTA: KÉMERI A. RAMPAI

6.oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez Az oldal tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció