Szőke Szabolcs már akkor is világzenét játszott, amikor ez az elnevezés még nem is létezett: olyan egzotikus hangszerek mestere ő, mint a gadulka, a kalimba és a sarangi. Zenéjében a teljes glóbusz képviseltetve van a változatos népzenei motívumok által, de ez a kavalkád nyugodt, harmonikus dzsesszé rendeződik. Szőke Szabolcs jelenleg két együttessel is dolgozik (Tin Tin Quintett, Ektar), emellett az általa alapított Hólyagcirkusz Társulattal tizedik színházi produkciójára készül.

Ha megfejtjük a nevet, máris nagyon lényeges dolgokat tudunk meg erről a különleges, egyedi stílusú formációról. Kezdjük a végén: Társulat. Az évek során következetesen folytatott műhelymunka révén kialakult egy állandó csapat, amely produkciónként vendégekkel egészül ki. Spilák Lajos állandó munkatársa Szőke Szabolcsnak, a színészek pedig vagy korábban voltak a Hólyagcirkusz-produkciók állandó játszóhelyéül szolgáló Stúdió K társulatának a tagjai, vagy jelenleg is azok. A Szőke-féle színházi előadásokban rendre feltűnik a Tin Tin és az Ektar zenészeinek egyike-másika is.

A Hólyagcirkusz név annak a legelső produkciónak a címéből származik, amely alkalmi kísérletnek indult, aztán menet közben kiderült, hogy sajátos stílust lehet kialakítani az ötlet nyomán. A „hólyag” szó mögött ne keressen senki urológiai vonatkozásokat, ugyanis egy hangszerre utal, a hólyaghegedűre. Ez a vonós instrumentumok minimuma: egy húrral van ívbe hajlásra kényszerítve egy egyszerű bot (eddig olyan, mint egy íj), a húr alá pedig egy felfújt disznóhólyagot gyömöszölnek be, ez a hangszekrény. A zenész ujjával szabályozza a húr rezonáló részének hosszát. A hólyaghegedű ránézésre nem tűnik hangszernek, de egy ügyes játékos bármit el tud játszani rajta. A Hólyagcirkusz-produkciókban garmadája tűnik fel különleges hangszereknek, köztük rengeteg olyan van, amelynek már a megszólalása is a közönséget meglepő teátrális esemény: a hétköznapi tárgyakból barkácsolt furcsa szerkezetekből igazi zenét csalogatnak elő a virtuóz zenebohócok.

Ezzel el is érkeztünk a különös név harmadik eleméhez: cirkusz. Szőke Szabolcs előadásainak szereplői mindig bohócok: festett arcú, clown-módra játszó keserű figurák. Az utolsó pacc vagy a Szemétre a vénasszonnyal! kifejezetten cirkuszi környezetben játszódik, de a többi előadásban is bohócfigurák jelennek meg, akár mint szürrealitásig eltorzult hajléktalanok a Keserű bolondokban. A Hólyagcirkusz bohócai sohasem az önfeledt nevettetést forszírozzák, mindig valamilyen világvége- állapotban, reménytelen helyzetben találkozunk velük, a laza dramaturgiával felépülő, zenével átitatott produkciók gyakran használják Samuel Beckett és Thomas Bernhard kiábrándult, sötét humorú szövegeit.