
Szőke Szabolcs már akkor is
világzenét játszott, amikor ez az elnevezés még nem is létezett
:
olyan egzotikus hangszerek mestere ő, mint a gadulka, a kalimba
és a sarangi. Zenéjében a teljes glóbusz képviseltetve van
a változatos népzenei motívumok által, de ez a kavalkád nyugodt,
harmonikus dzsesszé rendeződik. Szőke Szabolcs jelenleg két
együttessel is dolgozik (Tin Tin Quintett, Ektar), emellett az
általa alapított Hólyagcirkusz Társulattal tizedik színházi
produkciójára készül.
Ha megfejtjük a nevet, máris nagyon lényeges dolgokat tudunk meg
erről a különleges, egyedi stílusú formációról. Kezdjük a végén:
Társulat. Az évek során következetesen folytatott műhelymunka
révén kialakult egy állandó csapat, amely produkciónként
vendégekkel egészül ki. Spilák Lajos állandó munkatársa
Szőke Szabolcsnak, a színészek pedig vagy korábban voltak a
Hólyagcirkusz-produkciók állandó játszóhelyéül szolgáló Stúdió K
társulatának a tagjai, vagy jelenleg is azok. A Szőke-féle
színházi előadásokban rendre feltűnik a Tin Tin és az Ektar
zenészeinek egyike-másika is.

A Hólyagcirkusz név annak a legelső produkciónak a címéből
származik, amely alkalmi kísérletnek indult, aztán menet közben
kiderült, hogy sajátos stílust lehet kialakítani az ötlet nyomán.
A „hólyag” szó mögött ne keressen senki urológiai vonatkozásokat,
ugyanis egy hangszerre utal, a hólyaghegedűre. Ez a vonós
instrumentumok minimuma: egy húrral van ívbe hajlásra
kényszerítve egy egyszerű bot (eddig olyan, mint egy íj), a húr
alá pedig egy felfújt disznóhólyagot gyömöszölnek be, ez a
hangszekrény. A zenész ujjával szabályozza a húr rezonáló
részének hosszát. A hólyaghegedű ránézésre nem tűnik hangszernek,
de egy ügyes játékos bármit el tud játszani rajta. A
Hólyagcirkusz-produkciókban garmadája tűnik fel különleges
hangszereknek, köztük rengeteg olyan van, amelynek már a
megszólalása is a közönséget meglepő teátrális esemény: a

hétköznapi tárgyakból barkácsolt furcsa szerkezetekből igazi
zenét csalogatnak elő a virtuóz
zenebohócok.
Ezzel el is érkeztünk a különös név harmadik eleméhez: cirkusz.
Szőke Szabolcs előadásainak
szereplői mindig bohócok:
festett arcú, clown-módra játszó keserű figurák. Az utolsó pacc
vagy a Szemétre a vénasszonnyal! kifejezetten cirkuszi
környezetben játszódik, de a többi előadásban is
bohócfigurák jelennek meg, akár mint szürrealitásig eltorzult
hajléktalanok a Keserű bolondokban. A Hólyagcirkusz bohócai
sohasem az önfeledt nevettetést forszírozzák, mindig valamilyen
világvége- állapotban, reménytelen helyzetben találkozunk
velük, a laza dramaturgiával felépülő, zenével átitatott
produkciók gyakran használják Samuel Beckett és Thomas
Bernhard kiábrándult, sötét humorú szövegeit.