Július 24. vasárnap 20.00, Régi Zsinagóga Oleg Zsukovszkij (Oroszország): Kisegítő iskola

Oleg Zsukovszkij megint feladja a leckét. Ismerős helyzet, kiderül, amit valahol mindig is sejtettünk: minden iskola kisegítő. Tanár kérdez, istenem, annyi év után megint oroszul, Zsukovszkijnál kezdem bánni, hogy hanyagoltam a globálkomfort angol miatt, mára annyi maradt, hogy tánceválá répká sz mákom, hát igen, az első élmények felejthetetlenek, ezek szerint nyelvórákból is, és persze, jelenteni is kellett. Nyikto nyet átszúsztvujet, valahogy így, amikor éppen senki sem hiányzott (olvasói helyesbítő leveleket kérjük mellőzni, szerző tisztában van orosztudása hiányának csak a Marianna-árokhoz hasonlítható mélységével). Tudjuk, Zsukovszkij mit tud: mozgásról, fényről, hangról, szellemről, rögtönzésről, rögzítésről.
A Kisegítő iskolában feleltet, és feleletet is ad. Mert a fele nem elég: mindkét oldalt mutatja. Tanár is, diák is. És bár ezt nem kérdezi ki, azért minden róla szóló cikk elmondja: a Derevo (volt, van?, lesz?) az anyaszínháza. Siker – igen, pénz – nem hiszem, csillogás – amenynyire a reflektorok (intelligensek!) fényében látszik, milyen izzasztó dolog ez: nagyon.
Tavaly mondta (Kozma András szíves tolmácsolásával): „Nem is volt túl kanyargós az út, amit bejártam. Eleinte genetikát, fiziológiát és szerves kémiát tanultam. Aztán ahogy eljutottam a természet lényegéig, vagyis a szulfidhidak megértéséig, onnan már egyenes volt az út.” ...viszont még nem ért véget. Honlapján (http://www. lapushkin.de/) fotók, előadások, de a „poetry”-re kattintva: ígéret a jövőre (csak aztán hajtsuk is be): still in progress, sorry.


RÉSZLETEK AZ ŰRHAJÓZÁS LEXIKONÁBÓL:
Gagarin, Jurij Alekszejevics (1934-1968): szovjet űrhajós. 1955-től katonai repülőiskolát végzett, 1957-ben repülőtisztté avatták. 1960- tól vett részt űrhajóskiképzésben. 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval egyszer megkerülte a Földet; ő volt az első ember, aki űrrepülést hajtott végre. 1968-ban befejezte tanulmányait a Zsukovszkij Akadémián. Nem sokkal később, 1968. március 27-én repülőszerencsétlenség áldozata lett. A Hold túlsó oldalán krátert neveztek el róla. Nevét viseli az 1772. számú kisbolygó.
Leonov, Alekszej Arhipovics (1934-): szovjet űrhajós, a légierő vezérőrnagya. A katonai repülőiskola elvégzése után 1955- ben repülőtisztté avatták. 1960-tól vett részt űrhajóskiképzésben. A Zsukovszkij Akadémián 1968-ban fejezte be tanulmányait. A Voszhod-2 űrhajón (1965) másodpilótaként teljesített szolgálatot; ő volt az első ember, aki űrsétát hajtott végre. A Szojuz-Apollo közös űrrepülésben (1975) a szovjet egység parancsnoka volt. A Gagarin Űrhajósképző Központ parancsnokhelyettese. Tiszteletére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el.
Nyikolajev, Andrija Grigorjevics (1929-2004): szovjet űrhajós, a légierő vezérőrnagya. A katonai repülőiskola elvégzése után 1955- ben avatták repülőtisztté. 1960-tól űrhajóskiképzésben vett részt. A Zsukovszkij Akadémián 1968-ban repülőmérnöki képesítést szerzett. A Vosztok-3 űrhajó (1962) űrpilótája, a Szojuz-9 űrhajó (1970) parancsnoka volt. 1963-tól a felesége volt V. V. Tyereskova űrhajósnő (később elváltak). A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tiszteletbeli tagja. Tiszteletére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el.
Nyikolajeva-Tyereskova, Valentyina Vlagyimirovna (1937-): szovjet űrhajósnő. 1959-től ejtőernyős sportot űzött; 1962-től űrhajóskiképzésben vett részt. A Zsukovszkij Akadémián 1969-ben repülőmérnöki képesítést szerzett. A Vosztok-6 űrhajó (1963) űrpilótájaként ő volt az első nő, aki űrrepülést hajtott végre. 1963-ban feleségül ment A. G. Nyikolajev űrhajóshoz (később elváltak). A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tiszteletbeli tagja.