„Juhász András betyár. Somogyban tevékenykedett, 1867-ben halt meg. A hagyomány víg kedélyű betyárnak tartja. Életéről kevés adatot ismerünk; azokat is főként korabeli históriákból, ponyvaballadákból. Bujdosásra, rablásra az kényszerítette, hogy nem tudott elszámolni a tiszttartónak a rábízott juhokkal. A hagyomány szerint ezzel kapcsolatos egy másik ponyvaballada jellegű ének, amelyik az osztopáni bíró megöléséről szól.“