Spanyolország kétségkívül egyik legismertebb és legérdekesebb táncszínháza, az Erre Que Erre Lehulló üveg című előadásával mutatkozik be Szegeden, mely performansz egyben az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010 programsorozat egyik felvezető darabja is.

Az Erre Que Erre a feszültségkeltés nagymestere. Előadásaik során a néző belekristályosodik az állandó várakozás állapotába. Választ vár a kérdéseire, és amikor azt hiszi, megkapja azokat, a táncosok tovalibbennek, és már más kérdéseket feszegetnek.

Tökéletes párbeszéd nem létezik – jövünk rá minden alkalommal, amikor mégis megpróbáljuk elérni azt. Amikor úgy tűnik, már mindent elmondtunk, még akkor is van mit mondani. Például a csendről, ami hirtelen beállt. Ha nem lehetne többé beszélni, ha nem lenne már miről beszélni, az emberi nem emberiessége kérdőjeleződne meg.

A táncot kommunikációs aktusnak felfogni intenzív érzelmi és érzéki ráhangolódást kíván nem csak a nézőtől, de az előadóktól is. Az Erre Que Erre darabjában minden szereplő egyforma intenzitással és fontossággal van jelen a színpadon. Megközelíthetetlenül, ugyanakkor sebző intimitással találkoznak a gyönyörű, légies, ellenállhatatlanul vonzó táncosok, így lesz az előadás egy őszinte, ámde nagyon tapintatos tükörállítás.

A darab a csoport tagjainak kollektív alkotása, ami nem kis dolog, ha figyelembe vesszük, hogy mennyire különböző egyéniségű és érdeklődésű emberekről van szó. A táncosokon kívül zenészek, tervezők, grafikusok, filmesek és jelmeztervezők is részt vettek a Lehulló üveg létrehozásában.
A táncosok töredezett mozgása mutatja szerepük szomorú bohókásságát. Lépteik, mozdulataik fogva
tartják a tekintetet. Mintha a tánc lenne valódi létezésük, a beszéd, a járás és egyebek csupán elengedhetetlen kiegészítői annak. Átszellemültek, de megközelíthe-tőek, és a közeledést el is várják a közönségtől.