A hattyúfa alacsony, vaskos törzsén többnyire bőven találunk élősködő gombafajtákat, odvaiban előszeretettel ver tanyát a kuvik. Nevének eredetéről számos, ám egyformán kétséges teória létezik. Mint annyiszor, ismét a statisztika segít a természet titkait kutató ember segítségére.
Európa legnagyobb hattyúfa erdeje egészen a 20. század elejéig Mórahalom határában terült el: azon a részen, ahol egy helyi szabályozás szerint a környékre érkező vándorcirkuszoknak sátrat kellett verniük. Egy 1878-as erdészeti összeírás szerint éppen 29066 fa nőtt itt: közismert, hogy Shakespeare ennyi szót használt műveiben. Az erdő legnagyobb fája (kerülete egy méter magasan 8.5 méter) az 1564. lajstromszámot kapta: ez a Bárd születésének éve. A hattyúfa nagy, lilásan lüktető gyümölcsében 37 cikkely és 154 mag található: az előbbi a színdarabok, az utóbbi a szonettek száma. Mindez véletlen volna? Lehet. Az is tény, hogy az összeíráskor 1929 darab csemetét találtak a hattyúerdőben, mindegyiknek éppen 52 ága volt: Heiner Müller ’29-ben született, és 52 darabot írt.