Színt vittünk Szeged utcáira

Benczur Kata

- Te, ez horrorisztikus!
- Ez valami művészeti cucc, tudod, ilyen alter fesztivál.
- Mennyire jól néz már ki?
- Ezt nem értem, most miről szól?

Valójában pont erről: hogy a szemlélődő valamilyen viszonyba kerüljön a látottakkal és kérdezzen!

Az egész THEALTER legnépesebb nézőközönségét az Élőkép Társulat mondhatja magáénak, igen, ez már az első napon kijelenthető. Ez persze a műfajból fakad: improvizatív akció.

Négy lány, különlegesen kialakított, variábilis jelmezben jelenik meg a terek embertömegében. A nem hétköznapi mozgásvilág és egy intenzív szín, az égő vörös vonzza oda a figyelmet és hamarosan több mint száz néző sereglik a lányok köré a Dugonics téren. Beszédes az első reakció, mert sokan az okostelefonnal azonnal kattintanak és máris valahol a világhálón kering a kép Mi folyik most Szegeden? címmel.



Az egyik előadó, Bérczi Zsófia által tervezett jelmez számtalan lehetőséget rejt magában. Hajlékony mozdulataikkal kivitelezett mozgásetűdök látványosak és valóban testközelivé akkor válnak, mikor a táncosok útra kelnek a Kárász utca forgatagában. Bár páran keresztülbicikliznek a térformán és hangot adnak meglepetésüknek vagy értetlenségüknek, a lányok fegyelmezetten haladnak tovább, lereagálva az igazán készséges férfiközönség megjegyzéseit, az ijedt beagle ugatását vagy a két játékos kedvű kisgyermek spontán akcióit. Az alakzatok és formák, amelyeket a jelmez és test alkot, absztraktak: olykor találunk jeleket, melyek utalnak valamire (kéregető kéz, legyezőként mozgatott jelmezrészek, frizbizés a kalappal) olykor pedig a telített piros formák csak formákként funkcionálnak. De a lényeg, mint minden köztéri performansznál: a néző kizökkentése a komfortzónájából.

Szegedi néző, nem is tudod, mennyire el vagy kényeztetve! A nyár legszínesebb időszaka kezdődött el a mai napon a Pirosruhások című köztéri eseménnyel. Szombaton még játsszák!

(Élőkép Társulat: Pirosruhások)

Fotó: Révész Róbert