Amikor már beszélni abszurd, felüti fejét a beszédaktus-elmélet2014.07.20.
Szabó Réka
Még sosem próbáltam olyan színházi produkcióról írni, amelynek alapja egyetlen szó, ennek a szónak a keretei közül pedig kilépni szinte tilos, vagy a kilépés szigorúan rögzített szabályok szerint lehetséges.
Vagy csak azért vagyok ennyire meglepve, a szó legpozitívabb értelmében, mert a jól bevált lélektani drámák közt gyötrődve elfelejtettem, hogy más formák akár érvényesebbek is lehetnek? Mindenesetre a cseh Boca Loca Lab társulat Tika Tika politika című hangkompozíciója nem várt el tőlem semmiféle egetverő gondolatot, sem pszichoanalízist, sem irodalomelméleti eszmefuttatást, viszont maximáslis összpontosítást igényelt (színész és néző részéről is), hiszen ha egy percre is „kiestem a ritmusból”, egy egész asszociációsort mulasztottam el.

Mert elindult egy szófoszlány négy mikrofon mögül, négy öltönybe öltözött férfi és nő torkából (tika-tika-tika...), aztán önálló életre kelt, ritmikusan, dallamosan bejárta konkrét és fiktív tereinket, befészkelődött emlékezetünkbe. Mert valahogy mégis erről lehet itt szó. Az emlékezésről. Egyéni döntésekről, hogy az elhangzó szótagokat, hangokat, félszavakat, ismétléseket hová helyezi el a befogadó saját történeti idővonalán. A tikából lett pol, poli, poli-tika, aztán lopat, taktik, kakat, ká-ká-ká, iá-iá-iá, kapital, attak, kapo (ez a szó a rendező szerint kapitányt jelent), ehhez járult némi tipikus gesztus, a háborús történelem nagyjait imitálva.

Laza fecsegés, úgy politikus módra, halandzsabeszéd úgy politikus módra, bukott politikus frusztrált médiaszereplése egy kis reflektorfénnyel sminkelve. Aztán totális összeomlás: neurotik, traumatik, euroszkeptik, szkeptik, makrobiotik stb. S ha már makrobiotika, akkor semmiképp sem maradt ki médiaszereplőink (mert ők is emberek) lehetséges rossz bélműködése következtében a testüknek nyílásain kiáradó hangkavalkád. Szellemes szellentések, ízletesek és táplálóak. Otthon érezhettük magunkat. Mindenesetre.
(Boca Boca Lab: Tika tika politika)
Fotó: Révész Róbert
|