Helló és welcome

Kovács Bea

Sziasztok, ez itt Gemza Péter workshopja, én meg Mészáros Tibor vagyok. Reggel kilenckor (istentelen órában) indítjuk vasárnap az első tréninget, ahol egyelőre Tibivel ismerkedünk. Gemza 23-án érkezik, addig egymásra fogunk figyelni és hangolódni. Bemelegítéssel kezdjük a napot, bár már korán reggel forróság van. Persze a belülről jövő meleg teljesen más, mint a külső, gondolom nyújtás közben, két legördülő izzadságcsepp között.

Az első egy órában azért dolgozunk, hogy lazák legyünk. Hogy amikor megállunk, akkor az természetes legyen, görcstől és feszkótól mentes, jöjjön létre egy áldásos póz, amiből könnyű elindulni. Nagyon figyelek a testemre, de pörög azért a belső film is, szokásos agytorna, kettő az egyben. Arra gondolok, hogy Tibi tanácsai milyen remekül működnének egy meditációs-inspirációs-önbizalomépítő felvételen. „Csak magadra összpontosíts!” „Tágítsd a horizontod!” „Emelkedj fölfelé!” „Ismételjük meg még kilencvenszer!” Á, ez mégsem.

Egy tanulságos gyakorlat után (még soha nem próbáltam tudatosan, fokozatosan viszketni emberek előtt) nekilátunk egy aprócska koreográfiának. Aprócska, haha, gondolom magamban a sokadik „kezdjük elölről” után. Számolás, ritmus, sorrend, összhang – húha. Kicsit elbújnék a sarokba, körmölni a jegyzetfüzetembe, de nem! Ismételjük meg még kilencvenszer, egyre jobb lesz! Szerencsé(m)re nincs velünk szemben tükörfal. Komolyságpontokat veszítenék.

Utolsó körben egy rövid Antigoné-mixszel zárunk. Ki mi lát benne, mit nem, mit akarunk kezdeni vele, mit nem. Mit akar a kar? Lesznek itt kérdések, talán válaszok is. Induljon a hét!

(Gemza/Mészáros-tréning, 1. nap)

Fotó: Révész Róbert