Hogyan ne legyünk erotikusak

Balázs Nóra

Kényes ügy ez a színpadi meztelenség. Nehéz úgy használni, hogy jelentése legyen, s ne oltsa ki azonnal a történést. Mert abban a pillanatban akarva-akaratlanul nem csak a szereplőt, hanem a levetkőzött színészt is látom, alkalmam nyílik egy idegen testet kukkolni, s ez kizökkent. Ha hagyják, persze, ha nem értem meg azonnal, miért van rá szükség. A Cirko-Gejzír Mozi-Manna Produkció erotikus és pornográf versekből összeállított előadásában sajnos semmilyen épkézláb indokot nem tudtam felfedezni a szinte folyamatos meztelenkedésre. A „rossz volt egész évben Shakespeare-t játszani, most inkább megmutatom kicsit a farkamat” gondolatmeneten kívül, de ezt sem én találtam ki, hanem az egyik néző az előadás után sürgősen elfogyasztott fröccs mellett. 

Két meztelen férfi egymás fenekét csapdosva Catullust szaval az egyik jelenetben, a másikban a maszturbációról elhangzó vers közben a színész mi mást tenne, a farkát markolássza állítólagos gyötrődésében. Még József Attila Ódája is elhangzik, az elképzelhető legalkalmatlanabb pillanatban: két begerjedt hím egészen naturalistán bemutatott szexuális aktusa közben. Az jut eszembe, milyen igaza van Horváth Csabának, amikor a délelőtti workshopon sokadszorra is hangsúlyozza: ha elszavalod, eltúlzod, eljátszod a szöveget, a közönség nem fogja megérteni. Tényszerűen, pontosan, egyszerűen kell annak elhangoznia ahhoz, hogy a kép a néző fejében is megszülessen. Főleg igaz ez, gondolom még, ha erotikus versekről van szó, melyek amúgy is bővelkednek a képi megfogalmazásokban.

De nem csak a szövegmondás és a cselekvések közti egybecsengések túlzottan egyértelműek és kitettek. A piros fény = erotikus hangulat, homoszexuális = fenekét billegető kényeskedő fiúcska, ékszerek halmozása = nőiesség jellegű megfeleltetések nem hagynak teret a néző képzelőerejének. Pedig hol máshol lehetne a titkos fantáziáinkra inkább apellálni, mint egy bevallottan erotikus ihletettségű előadásban?

(Cirko-Gejzír Mozi – Manna Produkció: Kettős behatolás)

Fotó: Révész Róbert