Antigoné interUrbán

Benczur Kata

A konfliktust jó dolognak tartom – mondja Urbán –, mert általa ismerszik meg igazán az ember.

17 éves kora óta csinál színházat, szakmai attitűdjére a folyamatos megkérdőjelezés jellemző, direkt kötekedik és folyton elégedetlen. Mert hát mi okunk lenne elégedettnek lenni jelenleg? Persze ez szubjektív és őt ez is érdekli, csak fonák módon kérdez rá: írj egy oldalnyi elégedetlenséget!

Az égre tekint, majd e pillanatban hagyja el a milliónyi sóhaj a devizahitelesek ajkát, fordulnak át másik oldalukra a közterületen életvitelszerűen élő társaink, fintorog a tükörképét okoló kamasz két szelfi között és igen: a nagy vezetők is elégedetlenek mindig, mert stratégia elégedetlennek lenni, ha befolyásod van. A hatalom kérdése tehát a másik sarkalatos pont a szophoklészi drámában és a Zsinagóga kertjében is. Már a szúnyogok sem zavarnak, ők is érzik, mennyire tolakodóan előttünk van Antigoné és Kreón konfliktusa ma is. Egy parancsnak ellenszegülő lázadó és egy pályakezdő király. Vagy majd meglátjuk!

A THEALTER idei díszvendége Urbán András, aki a fesztiválon bemutatandó két előadásán kívül egy tréning során Antigoné történetét fedezi fel újra az érdeklődő fiatalokkal.

Kell egyáltalán újra felfedezni ezeket a történeteket?

Érvényesülnek egyáltalán azok a motivációk ma?

Egyáltalán: ki is a valódi főhős?

Egy csapat, egymásnak csak percekig idegen ember közös témát találva és véleményét tálalva fokozatosan kezd megnyilatkozni, megmutatkozni. Határon innen és határon túl, kisvárosból és fővárosból, kíváncsiság által vezérelve vagy tudásvágy által hajtva, de itt vannak Szegeden és közösen kötekednek öt napig (Urbánnal) a drámával.

(Urbán András tréningje, 1. nap)

Fotó: Révész Róbert