Tojáséj

Jászay Tamás

Ismerd meg a másikat, csavarom meg kicsit a görög mondást, de tán nincs is erre szükség: a Tojáshéjak legalább ennyire szól önmagunk megismeréséről is. Meg például arról, hogy látni és látszani, érinteni és (meg)érintve lenni egyáltalán nem ugyanaz, az egyik nélkül a másik mégsem létezhet.

Hétköznapi történetet mesél a két portugál táncos: simogatások és ölelések, csettintések és pofonok szegélyezik útjukat – egymáshoz, önmagukhoz. Ne dőljünk be nekik: a komótos lassúsággal induló, majd egyre magasabb fordulatszámon pörgő bevezető rész szellemes és kellemes látványosság, ami majd csak a zárlat felől nyeri el valódi értelmét.

A bekötött szemmel egymással szemben álló fiúk között működő varázslatos összhang nyaktörő mutatványokat végrehajtó cirkuszi artisták koncentrációját idézi. Igaz, hogy elmarad a halálugrás, de hát védőháló sincs a kezük ügyében: előbb óvatosan és tétován, majd egyre határozottabban, a menetközben megszerzett tudás birtokában térképezik fel egymás arcát, karját, mellkasát, egész testét. Gyorsan tanulnak, meg- és kiismerik egymás gesztusait, és amikor már megértették, hogy a másik mit, mikor és hogyan csinál, akkor a kíváncsi kezek incselkedni, játszani kezdenek egymással. Jönnek a variációk: a gyors, egyszerű, pontos mozdulatok feleselnek és perlekednek, minták születnek és halnak el.

Ami változatlan, és ami lenyűgöz az elsőtől az utolsó másodpercig, az a figyelem. Ami jóval rétegzettebb és sokszínűbb az egyszerű egymásra figyelésnél: bizalom és szeretet, gyöngédség és szerelem, erotika és szexualitás, értelem és érzelem, pillanat és végtelen sűrűsödik ebbe a szavak nélkül elbeszélt viszonyba. És már rég nem mezei nézők vagyunk, amikor végül a hírhedt vadnyugati gengszterhez, John Wesley Hardinhoz címzett Moondog-himnusz felcsendül: a két törvényen kívüli végső egymásra találása magától értetődő és természetes, amit a körülöttük egyre magasabbra csapó hullámok sem zavarhatnak meg.

I am OK. I am KO. Kösz, srácok!

(Lander Patrick – Jonas Lopes: Tojáshéjak)

Fotó: Révész Róbert