Saját szülötte2015.07.21.
Herczeg Dániel
Miért nem használják soha ezt a kifejezést? Mindenki hallotta már, hogy valamely szervezet valamely elhunytat saját halottjának tekinti. A gyász legnagyobb fokozata ez, amit egy emberek által üzemeltetett szervezet kinyilváníthat.

Gondolom, tudjátok, mi a szomorú okfejtés apropója. Pár nappal ezelőtt eltávozott közülünk a színházkritika nagyja, vagy ahogy az ÉS fogalmazott: „doyenje”, Koltai Tamás. Kevés volna ez a poszt kiértékelni az ő fél évszázados munkásságát: a kritikáit, a könyveit, az emberi tartását az igazságtalanságokkal és a szakmára káros tendenciákkal szemben. A FESZ kiemelte, hogy „kérlelhetetlenül ostorozta” a „színházi kultúránkhoz méltatlan és kínos” eseteket, így a POSZT-ot és az einstandolt Nemzeti Színházat.
Jómagam az utóbbinak az előterében találkoztam vele először. Talán az első MITEM lehetett, a szétstukkózott belső térben zavarba ejtően magasra rúgott az egy négyzetméterre eső nemzetközi hírű színházesztéták létszáma. Itt mutatkozhattam be neki, és haboghattam el tiszteletem keresetlen szavait, mielőtt más kollégái felé fordította figyelmét.

A saját szülötte, ez jutott eszembe a k2 Színház Bakfitty című előadását nézve. Hogy ezt a formát, ezeket a fordulatokat már ismerem, mióta három éve beültem az Aud.Max-ba megnézni ezeket a srácokat. Hogy a THEALTER-től micsoda helyén való gesztus, még ha talán korai gesztus is volt díszvendégnek meghívni ezt a friss társulatot. A THEALTER tekintse nyugodtan saját szülöttének a k2-t, amelynek a születésénél ott bábáskodott, vagy ha nem is, egy közeli kocsmában ült, mobiljára szegezett tekintettel várva, hogy értesítsék az örömhírről.

Gondoljunk erre a következő napokban, mikor az ő előadásaikra állunk sorba. És gondoljunk Koltai Tamásra is, aki szintén elismerően nyilatkozott róluk. És gondoljunk a rengeteg előadásra, amit még megnézhetünk, és minőségében megítélhetünk, ahogy ezt Koltai Tamás is, felteszem, szeretné.
Hogy Wesselényi Tamás slammer szavaival éljek: „éljünk, lesz pia.” És nyilván lesz színház is.
(k2 Színház: Bakfitty)
Fotó: Révész Róbert
|