Yes! Yes?

Dohy Anna

Még a szálingózó denevérek sem rontottak a hatáson: a Duda Éva Társulat ösztönös energiával hódította meg az Újszegedi Szabadtéri Színpadot. Könnyed balett, tangó, és valami, amit leginkább egy éjjeli mulató repertoárjában tudnék elképzelni: három páros, balett-, csipke- és alig takaró necc-ruhákban.

A keretes szerkesztésű darab eleje csak a látottak után válik teljesen értelmezhetővé: a táncosok székeken üldögélnek, közben váratlan, gyors és ideges rángásokkal ellenpontozzák a háttérben kecsesen hajlongó balett-táncos mozdulatait, aki előre szalad, és játékos „yes!” kiáltásokkal, mosolyogva fog bele egy sokkal merevebb, feszültebb és erotikusabb, de még mindig balett-szerű táncba. Hisztérikus röhögés (vagy zokogás?), majomszerű, elállatiasodott nyögdécselés és felcserélhető jelentésű, túlfűtött „yes!” és „no!” kiáltások kezdik megértetni a nézővel, hogy a darab témája a szexuális aktus. Mindezt lágy zongorafutamok festik alá.

Ezután öt, erősen elkülöníthető szakasz következik: ugyanannak a tangózenének ötszöri megismétlése, a végén taps és meghajlás. Az első zene alatt feszes, erotikus, de elegáns duókat látunk – a párok folyamatosan cserélődnek, nemektől és ruhastílustól függetlenül. A későbbiekben egyre jobban eltűnnek a beazonosítható táncelemek, és nyers szexuális gesztusokra korlátozódik a táncosok mozgása – kettesével, hármasával, vagy akár mind együtt.

Az utolsó zene végén nincs taps és meghajlás, hanem tovább rángnak, lihegve és szinte hisztérikusan keresve a kielégülést. Aztán elcsendesednek. A párok szétválnak, elfordulnak egymástól. Az összepasszoló párok megtalálják egymást, de már ennek sincs semmi jelentősége. Újra próbálkoznak, olyan görcsösen, mint egy drogos, aki az anyag után kutat minden mást félretéve. Visszatér a darab elején is hallott majomszerű, hisztérikus röhögés, bár itt már sokkal inkább tűnik kétségbeesett hörgésnek.

A teljes kiégésre az egyik táncosnő rövid monológja mutat rá, egyúttal kitágítva az egész darab metaforikus jelentését: diétáztál, és semmi nem történt, politikai aktivista voltál, és semmi nem történt, főztél, mostál, takarítottál, végigszeretkezted az éjszakát, és nem történt semmi, pedig valaminek történnie kell. Nincs több pénzed szexre, nincs több pénzed drogra. Egy vak országban élsz, egy vak városban, vak emberek között, vak munkával, egy vak időben, tele vak jövővel.

(Duda Éva Társulat: Outbreak)

Fotó: Dusha Béla