Alkotó-előadók: Bognár Anita, Móga Piroska

Ezt a pár sort Neked írom. Mintha le tudnám írni azt a sok mindent, amit akkor nem mondtam el Neked, amit nem mondhattam el Neked. Te pedig szépen odabiggyesztenéd a történetünkhöz, mint egy utolsó tételt, mint egy Kódát a zeneműhöz…

Mikor döntjük el a sorsunk? Hat évesen, amikor először kezünkbe adják a hegedűt, 18 évesen, amikor felvesznek a Zeneakadémiára, vagy 22 évesen, amikor magára hagyjuk a barátnőnket a közös diplomakoncert előtt?
Szabad-e más sorsot választani, mint amire 16 évet áldoztunk fel az életünkből?
El tudunk-e engedni egy Barátot? Meg tudjuk-e érteni, ha ő másképp dönt? Ki tudjuk-e mondani Neki őszintén: „Azt akarom, hogy éld az életed, úgy ahogy Te akarod?”


Fotó: Bognár József

A 2016 őszén alakult, fiatal színházi alkotókat tömörítő Y Csoport alapvető törekvése, hogy társulatának tagjai ne csupán színészek, de környezetükről érvényesen és felelősségteljesen gondolkodó, alkotó művészek legyenek. Tudatosan keressék az új utakat, és műhelymunkájuk során lehetőséget nyújtsanak a csapat tagjainak arra, hogy kibontakoztathassák alkotói képességeiket. Olyan azonos generációhoz tartozó fiatalok közössége ez, akik arra vállalkoztak, hogy függetlenül, önerőből fogalmazzák meg magukat és találják meg saját színházi nyelvüket.
Új bemutatójuk, a Kóda különleges fúziója színháznak és komolyzenének. Bár a történet színházi keretek közt zajlik, könnyen egy komolyzenei koncerten érezhetjük magunkat, hiszen felcsendülnek Sosztakovics, Bartók, Max Richter, Paganini és Bach művei is.



„Az előadásnak két fő motívuma van. Az egyik, hogy mit jelent zenésznek lenni. Mennyi lemondással jár, és mi történik, amikor valójában már nem élvezed, amit csinálsz. Hogy mennyire meg tudja keseríteni az alkotást, ha az elvárásaidnak, a közönségnek, vagy a zeneakadémiai mesterednek akarsz megfelelni. A másik, és talán ennél fontosabb dolog, az a két, alapkarakterük szerint teljesen különböző lány felnőtté válása, az ő viszonyuk, barátságuk. Ez a két lány nagyon szereti egymást. Nem mindig tudod megmagyarázni, hogy miért, hisz annyira másmilyenek, de pont ez az érdekes. Nem azért szeretem a másikat, mert mindenről úgy gondolkodik, mint én. Vagy mert kedves velem. Hanem… csak. Mert ő olyan, amilyen. És emiatt azt is el kell fogadnom, ha ő valamiben másképp dönt.”
Zágoni Nóra: El tudunk engedni egy barátot? – Villáminterjú Bognár Anitával és Móga Piroskával, szinhaz.org

Y Csoport a Facebookon

Támogatók: Pro Progressione Kft., RS9 Színház