THEALTER - Exstasis cikkek

A személyiség lebontása éppenséggel visszaépítése valamint a lélek karbantartása trenírozása a jelenlét alapú társadalmiság és nem utolsósorban az a méltánytalanság melyet a játszódó embernek a nyűgeként feltehetőleg élete végéig viselnie kell hiszen jót kell állnia magáért mintha lehetne az embernek jótállása és az nem valamely isten hanem ugyanúgy ember dolga volna és akkor még nem is beszélve arról hogy a játék mint téttel bíró tevékenység azzal kecsegtet bár csupán azt azokat kinek kiknek a játék egyáltalán mond valamit például lemegyek a boltba és akkor lemegy vagy álmos vagyok tehát alszik és ezt ezeket előbb utóbb minden ember mondja mondhatja vagy nem mondja mert nem mondhatja vagy mondja de nem ezt mondja hanem ritmuszavarral küzd és amit mond az a legkevésbé sem hasonlít arra amit mások mondanak vagy nem hanem nagyon is hasonlít így eldönthetetlen hogy ki mondja de értsük meg elképzelhető hogy valaki éppen a megkülönböztetés érdekében annak szolgálatában annak zsoldjába szegődve mint afféle harcos mond és lát és hall és neki a látás mondás és hallás elsődleges létformájává válik és ezen nem is kíván változtatni ezt forszírozza erre gyúr direktben és áttételesen mintegy titkon is szobája mélyén odújában mintha készülne valamire vagy valakire amihez segítséget nem kap ugyan vagy ha igen akkor az szakszerű orvosi segítség lehet benntartás akár a lélegzettel és nem érti hogy miért is nem jön a levegő miért állt meg félúton miért dekkol odabenn a testtájakban nem mozdul a láb sem csak a világ történik a kinti világ függetlenül a létező problematikus lény létezésétől akkor is ha ezen problematikusság a lényben képeződik és mindenki másban is csak másmás elosztásban és éppen ez a leosztás az ami egyedi és megismételhetetlen ami nincsen másként csak egynek van annak akinek éppen és éppen nézik azt.

P. sem pilinckázik. Lepacsizott egy halált. Előtte élt. Nem őrültség, hanem az, hogy nyomot hagyunk. És nyomkeresünk. Egyszemélyben.

Lapszámaink

balog - Kór terem

1.oldal