Tolnai Ottó írja a Lettre hasábjain, 1999 nyarán – tehát négy évvel a mostani, tizenharmadik Thealter elôtt: „Édesapám 13-ban született, a feleségem április 13-án, 13-ban nevezték ki Csáthot fürdôorvosnak […], én a 13-as számú házban lakom Palicson, egy szép villában, amit Homokvárnak neveztem el. Ugyanis salakbetonból van, nagyon rossz az állaga, ahogy a szomszédom mondta, muzsikálnak a falai, könnyen homokká változik. […] Mondom, ez az én 13-as házam-váram is ugyanolyan veszélyes, noha amikor beköltöztünk, az egészet betonkeretbe tettük. Nemrég, amikor egy kis földrengés rázta meg környékünket, fölugrottam, papírjaimhoz rohantam, hogy megnézzem, hullott-e rájuk homok, mert ha hullott, omlani kezdett a homokvár, megkezdôdött az általános omlás. Elindult homokórám visszaszámlálása. A papírosaimon talált homokszemeket rendszeresen megszámoztam, mértem, milyen idôközökben pottyannak, zuhannak alá. Mindinkább úgy éreztem magam, akárha egy óriás, ám felettébb szûk nyakú homokórába zártak volna.”

Az elrendelés tegnap este is tizenhárom fokos szöget zárt; ekkora hegyesszögbe épp úgy belefér egy esôharapta fesztiválnyitány, mint Tolnai Ottó drámai számmisztikája Urbán Andrásék elôadásában. A könyökkanyarban, amelyrôl a történet szól, ház állott, most – hogy a Törökországból jövô (vagy Törökországba menô?) kamion beleszállt – kôhalom. Az összehullott gerendák fura szögeket adnak ki, mely mindazonáltal belakott koordinátarendszer, élettér kell legyen. A lelkek planktonokként folyadoznak a malteres romok közt a holdfényben. Az athéni csonkajugoszláv nagykövetség stílbútorait idézô fakeretek is éppen úgy fogják közre a szereplôk testét, ahogy a deszkalabirint az egész cincáréletüket.

Mikor az esô, mint vis maior elôl mindenki a zsinagógába tódult, fél füllel meghallottam egy társulati panaszt, hogy ez így nem lesz jó, mert a színészeknek két perc közönségmentes csöndre van szükségük a kapunyitás elôtt. A darabot látva nem volt nehéz megfejteni e rítust: félelmetes koncentrációval dolgozik a négy színész. Igen, a Könyök Kanyar még a vajdasági társulatokra egyébként jellemzô maszszív színházi attakhoz mérten is erôs csapás.