Szerda este fél tizenkettőkor negyvennégy ember várja, hogy beszélgethessen a József és testvérei alkotóival. Fél egykor még mindig harminchatan hallgatják a rendezőt, és fél kettő körül, amikor a szeánsz véget ér, több mint harmincan vagyunk. Az érdeklődés tehát nagy, és az érdeklődök elszántak. Vagy álmatlanságban szenvednek.
A moderátor, Balog metafizikus síkról közelít, Jeles (rendező) praktikusabb szempontból, meglehetős türelemmel válaszolgat. Balog Jelest nézi, Peró (látványtervező) lesüti a szemét, Jeles szembenéz a közönséggel, amely ugyan többnyire hallgat, de feltűnően figyel. Néha még közbe is szól. Nem beszélgetés ez, bár elképzelhető, hogy a figyelés amúgy is nemesebb foglalatosság.
Vita nincs. Egyetértés van, kíváncsiság, értelmezési részletkérdések, kevés bennfentes közbevetés. Ha akadnak is olyanok, akiknek nem tetszett a film, azok vagy korán hazamentek, vagy hallgatnak
„Hány történet van?” „Az éjjellátó kamerát a jelen hozta. A tévé, az iraki háború.” „A két sík ugye összetartozik?” „Egy írásvetítő világította meg hátulról az operafóliát. Lassan derült ki, mi mindent meg lehet csinálni így.” „Elvárható-e, hogy a látványtervező (Peró) ilyen értő segítség legyen?” „Elvárható? Mi az, hogy elvárható?” „Én magamtól ezt nem csináltam volna meg. Amit András kért, azon gondolkodtam, próbáltam megoldani.” „Miért nem vizualizáltátok jobban?” „Érteni lehet, amit Haumann mond?” „Akár érteni, akár nem, ki kell cserélni?” „Erdély Miklós.” „A keleti árnyjátékok jutottak eszembe. A Wayang.” „Én azt sem tudtam eldönteni, fiú vagy lány-e az, aki megjelenik az elején, a bevezetőben. Angyalszerű figura.” „De az kiderült, hogy Ruttkai Bori játssza Józsefet, ugye?” „Erdély Miklós.” „Ez az én szentimentalizmusom talán, hogy így megidézem Erdélyt. ő tudott ilyen váltásokat csinálni, mint ahogy nálunk az autórádió szövege hirtelen átvisz a másik történetbe, a József-történetbe.” „Sok év eltelt, mire rájöttem, hogy ezt meg kéne írnom. Először csak írtam, jóval később dőlt el, hogy film készül belőle.” „Nem kéne lejjebb venni a légkondit?” „Először Marokkóban akartuk.” „Kezdettől két történet volt.” „Párhuzamosak.” „Azon kaptam magam, hogy kikapcsoltam, csak a szöveget figyeltem.” „Ez egy játékos, tizenhetedik századi nyelv. Nincs is ilyen.”