Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Exstasis - 2006. évfolyam - 1. szám / Báb rovat

 

Lapszámaink

Csomor Szilvia - Örmény eposz bábszínpadra álmodva

nyomtatható verzió


A fesztivál kétszer is műsorára tűzi a Kövér Béla Bábszínház Szaszuni Dávid históriája című előadását. Az örmény eposzt ázsiai hangszerekkel, énekekkel, s a játékot záró lakomával fűszerezték az alkotók. Rumi Lászlót, e különlegesnek ígérkező előadás rendezőjét faggattam.

– Az eposz vagy hősköltemény, valamilyen hősi tettet magasztal, és döntő fontosságú történelmi, nemzeti, vallási vagy legendabeli eseményeket beszél el. Mindemellett az eposzi konvenció egyik fontos része egy központi hős, aki lenyűgöző méretű, akár egy félisten. Ki ez a „dadogós répafaló”, aki ugyanakkor „gigászi erejű” figura? Ki Szaszuni Dávid? Valóban eposzhős?
– Szaszuni Dávid különleges hős. Hérosz voltát igazolja hatalmas termete, ugyanis sok tejet, vajat és rengeteg répát eszik. A négyrészes eposz Szaszun város dinasztiáinak története, s ebből választottuk ki a Dávidról szóló fejezetet. Örményországot 300 körül keresztény hitre térítették szír és görög misszionáriusok, s a kereszténység államvallás lett. Az örménység keresztény népként muzulmán vallású népek gyűrűjében élt, így vallási alapon számos összetűzésük volt. Ebben az eposzban is megtalálható ez az alapkonfliktus, emellett persze még egyéb örök emberi alaphelyzetek is jelen vannak, de a szaszuni legendakörnek ez a vallási alapkonfliktus meghatározó része.
– Vonható párhuzam a magyar és az örmény lejegyzett népköltészet között?
– Az összes alapelem, az archetípusok minden nép folklórjában megtalálhatóak. Az örményekkel van további rokonságunk is: az egyik, hogy Erdélyben nagyon komoly örmény kolónia van, akik a magyarokkal házasodnak – például Fábri Gézának, az előadás énekmondójának felmenői is erdélyi származású örmények –, a másik pedig a sorsunk. Az örmény is egy maroknyi népcsoport. Állandóan a környező kisebb-nagyobb hatalmasságok (el)nyomása alatt voltak, mindig kellett segítséget kérniük, s odacsapódtak, idesodródtak.
– Az előadáshoz faragott bábokat, maszkokat használnak, és fontos szerepet kap az élő zene. Kik vettek részt a mese bábszínpadra alkalmazásában?
– A bábokat Grosschmidt Erik készítette, Fekete Dóra volt a jelmeztervező. Hat énekes lány, s Fábri Géza, mint énekmondó is jelen van, valamint szegedi és budapesti zenészek is szép számmal. Nagy szerencsénk volt, hogy ráakadtunk Luszinére, aki betanította az örmény dalokat a társulatnak. Ő egy örmény zenész dinasztia leszármazottja, nagyapját Örményország legjobb klarinétosaként tartják számon. Az előadásban több autentikus hangszert is használunk: a duduk egy nádas fafúvós hangszer, a darbukka egy török elnevezésű kézi cserép dobfajta és egy arab lant, az ud is szép örmény énekeket kísér. Mindez igazi zenei csemegének számít. A játéknak pedig különleges atmoszférát ad a Régi Zsinagóga.
– Az előadás különlegességének számít az úgynevezett asztalkerek-színház. Miben vagy inkább mitől újszerű ez a szerkezet?
– Most indítjuk útjára az asztalkerek-színházat. A lényege: van egy nagy kerek asztal, amit megközelítőleg 50 néző tud körbe ülni, és középen van a játéktér. Igazából a cirkuszi porondhoz hasonlít, de azért is nevezzük asztalkerek-színháznak, mert úgy tervezzük, hogy a legtöbb előadás valamiféleképpen lakomába torkollik majd. A rendszer így gasztronómiai vállalkozás is: a színház és a vendéglátás összekapcsolása. Az asztalkerek-színház egy keret, amibe majd az évek során több darabot is bele fogunk tenni, gyermek- és felnőtt előadásokat egyaránt.
– Tekinthetjük a mostani bemutatót egyfajta kísérletnek?
– Ez az első ilyen előadás, így egyben kísérlet is. Nyilván lesznek tanulságai, amelyeket majd kiértékelünk, és ezt a formát továbbfejlesztjük. Mindez független a szegedi bábszínháztól, csak ez az első darab készült ebben a koprodukcióban, amit a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyarországi Örmény Országos Önkormányzat és a szegedi MASZK Egyesület is támogatott.

11.oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez Az oldal tetejére
 

2023 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció