Török Ákos elemzése a SZASZSZ néhány előadásáról
"Maga a gyilkosság oly mértékben stilizált, hogy a tettet körül állókban
csupán érzetnyomként jelenhetett meg a puszta szemlélődés mint a
részvétel bűnének élménye. A bábszerű, gesztikus játék miatt az
eseménytérben való közösség sokkal inkább egyfajta furcsa
idegenszerűséget hoz létre. Mint messzi földről jött turisták,
autodidakta etnológusok sétálgatunk a térben, és úgy nézzük a
történteket, mintha valaki más életét látnánk, noha pontosan tudjuk,
hogy a miénk. Az intenzív és szemléletes megnyilvánulások óhatatlan
érzéki hatásai mellett a rendezés tehát meghagyja nekünk a kívülről
nézés autonómiáját, amely nézőpont következménye az előadás nyújtotta
szokatlanul erőteljes intellektuális élmény. Ennek az élménynek
legfontosabb eleme az interpretálhatóság szabadsága."
A teljes írás a Criticai Lapok 2007/9. számában, itt olvasható.
2008.01.31
forrás: MASZK
|
Fehér Anna gondolatai a nézői szerepekről
"Az örök strukturális visszásságok és az esztétikai kétely ellenére, a
nagyszerű vagy kevésbé sikerült előadások segítségével a 2007-es
alternatív nyárnak a néző lett a főszereplője."
A teljes írás a Criticai Lapok 2007/9. számában, itt olvasható.
2008.01.31
forrás: MASZK
|
Orcsik Roland írása Urbán András Társulata Pilinszky János: Urbi et orbi c. előadásáról a Critical Lapok 2007/9-es számában
"A
THEALTER-fesztivál egyik védjegyévé vált lassan Urbán András Társulata.
Jellegzetes nyelvezete meghatározta az idei fesztivál záróeseményét. A
csoportosulás Pilinszky János Urbi et
orbi című, szokatlan egyfelvonásos színművét urbánosította a szegedi Régi Zsinagóga színpadán. [...] „KOR-BÁ-CSOLJ MEG!” Utána pedig a sötétség. Az előadás csak a
bűnhődés vágyáig, pontosabban a megtisztulás vágyáig jut el, ahhoz a
felvetéshez, hogy létezik-e a büntetés kegyelme a bűnösök számára. Kérdés, hogy
a bíró helyzetébe került néző ítélhet-e, megválaszolhatja-e ezt. Az előadás
eljut/eljuttat a megtisztulás vágyának fokáig, csak utána következhet a
katarzis, ami a néző befogadókészségétől, személyes ráhangolódásától függ.
Mintha itt kezdődne a valódi intimitás, a vallomás után. Urbán András Társulatának mostani darabja érett színházi
nyelvhasználatról árulkodik. A csoport eddigi munkái alapvető egzisztenciális
és színházi problémákkal szembesítettek. Urbán színészei ugyan nem craigi „übermarionettek”,
szemlátomást mégis teljes odaadással vetették alá magukat a rendezői
szándéknak. Kérdés, hogy meddig lehet még feszíteni az eljátszhatóság és a
kimondhatóság határait. Amitől a mostani előadásnak korbács-és kegyelemíze
volt."
A teljes írás itt olvasható.
2007.10.26
forrás: MASZK
|
Pap Gábor Vakuvillanások c. beszámolója a www.szinhaz.hu oldalon
"Most, így utólag tűnik fel számomra, hogy a szegedi produkciók, de különösen a Goda Gábor
válogatta versenyprogram előadásai milyen komoly szerepet szánnak
nekünk, nézőknek, mennyire fontossá válik az, hogy hogyan is reagálunk
arra, hogy ha, a legattraktívabb formák maszkjaiban is, de mégiscsak az
élet jön szembe velünk. A sétáló, homogén terű előadásokon, vagy éppen
közénk ülő művészeken túl, ez nem pusztán formai kérdés. A nyitott
szerkezetű, nem egy kaptafára legyártott műalkotások ugyanis arra
vezetnek rá, hogy mi, a közönség, tevékeny és fontos újraalkotói,
személyes „válogatói" vagyunk azoknak a pillanatoknak, amiket szemünk
blendéje meglát, észrevesz, rezgő dobhártyánk felfog abból a színes és
hangos kavalkádból, amit (biztosan állítom), színházművészetünk első
vonala, újító, kísérletező szellemei tárnak elénk. Jóval erősebben kell
rákérdeznünk ugyanis önmagunkra, bevett sztereotípiáinkra, szabadságunk
fokára."
A teljes írás itt olvasható.
2007.10.25
forrás: MASZK
|
Írások a www.zartkor.hu-n
- Szíjártó Rita gondolatai a megnyitó és 3 előadás kapcsán - Török Ákos írása a fesztiválról, Réti Anna előadásáról, valamint Varga Henrietta és Döbrei Dénes produkciójáról
2007.08.13
forrás: MASZK
|
Török Arnold beszámolói a vajdasági Magyar Szó-ban
Megtalált előadások Szegeden
A felhőtlen vidámságtól a teljes kifulladásig
A
megbeszélés című előadásával lépett kedden színpadra a berlini ACUD
Színház Szegeden, miközben még javában zajlott a vasárnap (22-én)
záruló 17. Thealter International - Szabad Színházak Nemzetközi
Találkozója és a 13. SZASZSZ - Alternatív Színházi Szemle. Az előadás
különlegessége, hogy Urbán András Társulata közreműködésével készült,
és szerepet kapott benne a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház fiatal
színésze, Mikes Imre Elek is. Késő délután
érkeztem Szegedre, sínbusszal, óriási forróságban, amit csak egy
jéghideg ital elfogyasztásával lehetett valamelyest enyhíteni. Beültem
a JATE klubjába, elfogyasztottam azt a hideg sört, amit nekem szánt az
ég, üldögéltem még egy kicsit, majd útra keltem. A zsinagógát akartam
megkeresni, de amint kiléptem a Dugonics térre, láttam, hogy éppen egy
utcaszínház-jellegű előadás kezdődik. Kiderült, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnázium Drámai Műhelyének
Kié itt a tér? - Volt egyszer egy Scotland Yard című komédiájáról van
szó. A fiatalok óriási gesztusokkal, rendkívül mulatságos előadást
csináltak, ami a szinte elviselhetetlen forróságban is nyújtott egy
felüdítő fél órát.
Amint vége lett, rohantam a megszakított keresést
folytatni. Nem igazán ismerem a várost, és ebből lett is kalamajkám: a
programban régi zsinagógát ír, a térképen újat, és csak jó egyórás
bolyongás után jöttem csak rá, hogy a kettő ugyanaz. Késtem is az
előadásról vagy 20 percet, de szerencsére - mintha csak az égiek is
megszántak volna - az előadást is késve kezdték, úgyhogy megérte a
rohanás. A megbeszélés című produkció első feltűnő érdekessége a
nyelvek keveredése, ugyanis Imre mellett Sófalvi Katalin beszélt magyarul elejétől végéig, míg a többiek - Manuel Klein, Thomas Kornmann, Ulrike Mierau, Gottried Röszler, Hella Stövesand
- németül. Ez a nyelvi mix viszont a legtöbb esetben nem zavaró, inkább
szükséges pluszt, még egy színt visz az előadásba. A tettek, a
hangsúlyok és hangszínek, a mozdulatok tudatják a nézővel, hogy mi is a
mondanivaló. A trilógia előző részéhez, a Kosztolányi színházban Urbán András
által rendezett Brecht - The Hardcore Machine-hoz hasonlóan most sem
látunk túlzott díszletezést, mindössze három fakerettel oldanak meg a
színészek mindent. Ezeket a szerkezeteket használják mindenre, lehet
belőlük telefonfülke, ágy, de akár torony is, így a játéktér
imitációját sikeresnek nevezhetjük.
Karl Rossman (Mikes Imre Elek) szenvedéseit
követi végig a darab. A fiatalember a mézesmadzagként szolgáló
Amerikába jut, ahol semmi nem sikerül számára. Mindenki ellene fordul,
tehetetlensége tudatlansággal párosul, életöröme folyamatosan
hanyatlik, szemének csillogása megfakul. A kafkai kitaszítottság
tisztán beleszőtt kategóriái a darabnak, a siker, a fény és a csillogás
pedig végül kellemetlenné válik, a végkimerülésben mindenki álomba
szenderül, a bohócok pedig boldogan elsettenkednek.
A Felix Goldmann rendező keze alatt készült
előadást sokan néztük, jó néhányan távoztak is közben, de az olykor
bonyolult és rendkívül nehéz darabot látni kellett. Ez volt a bemutató,
lesz ez még sokkal jobb is.
Forrás: Magyar Szó, 2007. július 21., Művelődés rovat
********************************************
A múlt árnyai
Telt ház előtt játszott a szabadkai társulat Szegeden - A vastaps mindent elárul
A
magyar nyelvű színjátszás, azon belül is főleg az alternatív színházi
világ központja volt a múlt héten Szeged, ahol vasárnap fejeződött be a
17. Thealter International - Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója és
a 13. SZASZSZ - Alternatív Színházi Szemle. Kora este kiosztották a
versenyprogram díjazottjainak az elismeréseket, utána pedig még két
előadás várt a színházkedvelő közönségre. Ezek egyike volt a szabadkai
Kosztolányi Dezső Színház előadása, az Urbán András rendezésében,
Pilinszky azonos művét fokozatosan mellőzve készült Urbi et Orbi.
AZ ÚT
A kis szürke
bádogdoboz (hivatalos nevén: sínbusz) belsejében ülve szenvedtünk el
csaknem egy óra alatt Szabadkától Horgosig, itt pedig a magyarországi
testvérbe ültünk át, és indultunk Szeged irányába. Szakadt rólam a víz,
bomlasztóan meleg volt, a zötyögő járműben viszont még a legenyhébb
légmozgás esélye sem állt fenn. Ilyen viszonyok között érkeztem
Szegedre, utam egyenesen a zsinagógához vitt, ahol már gyülekezett a
közönség és a színházi emberek a díjátadóra és a Kosztolányi-előadásra.
Még csak fél 6 volt, így egy kellemes sör elfogyasztása mellett
döntöttem. Meg is jártam vele. Gyors hűsülési vágyamban véletlenül
barnát rendeltem, ami íze és kinézete miatt sem nyerte el igazán
tetszésem, meg egyébként is a „szőkét” szeretem. De hát, nem volt mit
tenni, anyagi kereteim nem engedték meg a váltást, így elfogyasztottam,
és igyekeztem vissza a tettek helyszínére.
A DÍJAK
A díjkiosztás 7-kor kezdődött, a zsűritagok (Forgách András elnök, Kárpáti Péter, Podmaniczky Szilárd)
kihirdették a legjobbakat, valamint a díjazottság miértjét is
ismertették. A szemle legjobb előadásának díját, amit az idei évtől
Halász Péter-díjnak neveznek, a TÁP Színház nyerte meg a Keresők című előadással, a legjobb rendezés, avagy a legszebb lidércnyomás díja O. Carusónak és a Finita La Commedia Alkotócsoportjának jutott a Woyzeck-koncertért, a legjobb színházi táncelőadásnak a LA Dance Company alkotását, a 2 Solo 1 Duót kiáltották ki, műfajteremtő táncszínészetéért. A legjobb társulat díjával a Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. évfolyama gazdagodott
a Brecht műve alapján készült K. Mama színreviteléért, valamint a 30
éves háború többszintű lebonyolításáért, a legjobb tánctársulat pedig a
Közép-Európa Táncszínház és Gergye Krisztián Társulata lett a T.E.S.T. című előadás 7 szólamának összhangjáért. A legeredetibb táncos-koreográfusnak Réti Annát választották a Lélek pulóver nélkül című alkotásáért, míg a legjobb konceptért Árvai Györgynek és a Természetes Vészek Kollektívájának
ítéltek díjat a Pre-Actio című darabban felmutatott legszerethetőbb
világgyűlöletért. A hét folyamán lebonyolított szakmai beszélgetések
vezetőinek (Deme László, Jászay Tamás, Miklós Melánia, Sebők Borbála) döntése alapján kiosztásra került a kritikusok díja is, amit idén a T.E.S.T. és a Forte Piano című előadásokban nyújtott alakításaiért Réti Anna kapott meg.
URBI ET ORBI
Mindezek után
következhetett az Urbi et Orbi. És következett. Nem is akárhogyan.
Elsöprő lendülettel és hihető életességgel, amivel sikerült elérni azt,
hogy a közönség szinte együtt lélegezzen a fiatal társulat tagjaival ( Béres Mártával, Erdély Andreával, Mészáros Árpáddal és Mikes Imre Elekkel),
akik rendkívül erősen, koncentráltan játszották szerepüket. Egyik
pillanatban még nevetésre késztették a nagyérdeműt, a másikban pedig
már megbotránkoztatták, szörnyűlködésbe taszították. Nagyon-nagyon
átjött az előadás mondanivalója, a mozzanatokba a valóság ereje
költözött, a tettekben és a kijelentésekben feléledt valami
hátborzongatóan élethű jelleg. Láttam már egy ehhez a produkcióhoz
nagyon közeli állapotot felmutató főpróbát, mégis, az előadásban immár
igazi felnőttséget tanúsítanak a „gyermekarcúak”, sokkalta hatásosabban
és biztosabban vannak jelen a színpadon, és ezzel a jelenléttel a
borzalmak fölött terpeszkedő viharfelhők ijesztővé válnak, a lelki
zavarodottság mélytengeri árkaiból fájdalmat és frusztráltságot mernek
ki a kérdezők hálóikban, a néző pedig lélegzetvisszafojtva várja a jót,
a rosszat, a folytatást. És ezen az estén meg is kaptak mindent,
feldúltan és felcsigázva, elgondolkodva és megdöbbenve távoztak a
zsinagógából, és vitték magukkal az útravalót, amiből bőségesen jutott
nekik. Forrás: Magyar Szó, 2007. július 25., Művelődés rovat
2007.08.06
forrás: MASZK
|
Bóta Gábor tudósításai a Magyar Hírlapban
"Alternatív hőguta és sok fiatal a szemlén
A Szabad Színházak XVII. Nemzetközi Találkozója és az ezzel párhuzamosan zajló XIII. Alternatív Színházi Szemle első produkciója, az Ukrajnából érkező Odüsszeia pontosan kezdődött. Aki régebbi fesztiválokon a meghirdetett kezdési időpont után is még ott ácsorgott a tömegben a bejárati ajtó előtt, az tudja, milyen nagy szó ez. Ilyen szempontból sokat fejlődött a szemle, nincsenek eszelős időpontbeli csúszások, bár ezt az elején tán korai elkiabálni. Az viszont már sajnos most tudható, hogy a rendezvény költségvetését jelentősen megnyirbálták, így jól bevált programok maradnak el."
2007. július 18., tovább itt
**********************************
"Notórius késők és öngyilkosok
A színházi nézőnél valószínűleg nincs kitartóbb emberfajta. Persze, aki alternatív színházi fesztiválra megy, az már hozzászokott – legalábbis nálunk, mert például Avignonban mindenki hajszálpontosan kezd –, hogy szabadon játszanak az idejével, az is alternatív, hogy végül is mikor mehetünk be a nézőtérre."
2007. július 19., tovább itt
**********************************
"Világfájdalom és provokáció
Roppant trendi lett szenvedni. Alternatív produkciók sokaságában tobzódnak világfájdalomban a színészek, eltorzul az arcuk, fenséges, tragikus ünnepélyességgel mondják a szöveget, merő mélabú árad egész mentalitásukból. A baj az, hogy ez a stílus már modorossá vált, mert az esetek többségében nem igazi hevület és közlendő működteti."
2007. július 22., tovább itt
*********************************
Nagyágyúk nélküli alternatív színházi szemle 5 perces interjú Goda Gábor táncos-rendező-koreográfussal, a SZASZSZ válogatójával, 2007. július 20.
2007.08.06
forrás: MASZK
|
Györe Gabriella írásai a www.litera.hu-n
- A komédia vége - a Finita La Comedia Woyzeck-koncert c. előadásáról - Fesztivákör-képek - beszámoló pár előadásról - Érvényes nyelvtanok - Interjú Goda Gáborral és Forgách Andrással
2007.08.06
forrás: MASZK
|
Írások a www.kultura.hu-n
SZASZSZ-interjúk: - Interjú Goda Gáborral, a SZASZSZ válogatójával - Interjú Árvai Györggyel (Természetes Vészek Kollektíva) - Interjú Réti Annával - Interjú Gergye Krisztiánnal - Interjú Szilágyi Katával (K. Mama) - Interjú Vajdai Vilmossal (TÁP Színház)
Ibos Éva beszámolói: - Szegedi alternatívák 1. - Szegedi alternatívák 2. - Szegedi alternatívák 3.
2007.08.06
forrás: MASZK
|
A Délmagyarország írásai
"Thealter: Ladányi Andrea mozgásművészete
Legendás test, megdöbbentő fegyelem és összpontosítás. Így jellemezhető Ladányi Andrea táncosnő-koreográfus, aki a mai magyar modern tánc talán legizgalmasabb személyisége."
Nyemcsok Éva írása
************************
"Színházi fesztiválok Szegeden Ahol a meztelenségnek már nincs hírértéke
Igencsak kifárasztja az elszánt látogatót, ha szeretne a héten zajló két alternatív színházi fesztivál – majdnem minden programján ott lenni."
Gelegonya Edina írása
2007.08.06
forrás: MASZK
|
Írások a www.terasz.hu-n
Hőalter Szabad Színházak XVII. Nemzetközi Találkozója és a SZASZSZ a XIII. Alternatív Színházi Szemléje "...az idei, szám szerint már nem is tudhatom hányadik THEALTER fesztivál. Annyi bizonyos, hogy a Szabad Színházaknak ez volt a XVII. Nemzetközi Találkozója a program keretében, míg a SZASZSZ a XIII. Alternatív Színházi Szemléjét rendezhette a Thealter kebelén..." - Hontalan Iván végtelen tűnődése Szegeden.
**************************
SZASZSZ mindenkinek XIII. Szegedi Alternatív Színházi Szemle "A XIII. Szegedi Alternatív Színházi Szemle megküzdött minden baljóslattal. A kánikulával a Mars téri piac U pavilonjában [hullámlemztelenítő doboz], és a szegedi bölcsészkar belső udvarának gangján, hogy Peer Krisztiánt idézzem „ráncosra izzadt az ujjbegyünk” a rekkenő délutánokon, éjszakánként pedig a selymes futrinkák rajzottak, apró fekete kitinpáncéljaikkal befedték a várost."
Fehér Anna interjúja a SZASZSZ zsűrijével
2007.08.06
forrás: MASZK
|
Vajdasági előadásokról a www.symposion.org.yu oldalon
"Na most van gondban a szöveg. Rágyújtani, vagy csak parázslani egy
sötét szobában, térben. Vagy elsötétített szobában térben. Szavakat
ismételni, mondatokat ismételni. Nos, inkább térben, ahhoz ugyanis
jobban illik az elsötétítés, mint olyan, mint a szobához, ahhoz inkább
a privát lámpaoltás passzol. Nos igen, mi is voltaképp az, ami a The
Hardcore Machine című darab során ennyire furakodik a befogadói
terembe, kis privát szférámba. Intimitás, magánszféra, vagy kollektív,
nyílt tér, társadalmi problémák, az egyén életében megmutatkozó
hatások? Kölcsönhatások. Kölcsönsokkok. Kioltódik minden egyes olyan
sokkoló hatása az előadásnak, amely egyébként ha külön-külön szemügyre
vesszük őket, mondhatnók polgárpukkasztó attitűddel rendelkeznek. De
hol van ettől a klisészerű unalomtól Urbán András Színháza. Fényévekre.
Olyan kontextust teremt ugyanis és úgy játszik a befogadó érzelmeivel,
hogy azok mintegy egymás kiegészítéseként magyarázatot adnak a
megmagyarázhatatlanra."
Sirbik Attila Mi minden a test c. írása a Brecht - The Hardcore Machine c. előadásról
*******************************
"Két emberi lény játékba hozza önnön ismeretlenségét, (tánc)lépéseket
téve egymás és saját maguk felé, történet-töredékeket alkotva/mutatva
fel. Nem események rekonstrukciójaként, hanem eseményként, eleven
történésként, amelyben a két figura mintegy saját metaforáját illetve
metaforáit alkotja meg, hogy aztán azt az egymás felé tett
kísérletekkel kockáztassa, megkérdőjelezze és feladja, vagy feladva
részint önmagát is újraalkossa."
Bakos Petra Számtalan számosnak c. írása az 5kettőnek c. előadásról (részlet)
2007.08.06
forrás: MASZK
|
|