Az Apertúra Magazin beszámolói
Az aktuális véletlen helyzetek leleményesen építtetnek be a fikcióba: Mady-Baby igazoltató rendőrt csábít föl a buszra („De Írország a másik irányba van!”, mutat rá a szellemes hatósági közeg kérlelhetetlen realizmussal), motoros civillel viteti magát egy körre, rácsodálkozik a Metro-áruház neonfényére, mint a nagyvárosiasság logójára: „Jé, nektek van metrótok!” De mindenekelőtt minket játszat, velünk játszik, a néző-utasokkal, akik hol kevésbé – hol durvábban provokatív helyzetbe kényszerülünk az ártatlan flörttől a szadista kurvafuttató szerepébe helyezetten[...]
Kérchy Vera: A 21 éves „TE!”-alter fesztivál dühöngő ifjúsága
A képszerű nyitójelenet során a színpad közepén felmagasodó egységes testkompozíció lassan két szereplővé hasad (Merteuil – Éder Enikő, Valmont – Harsányi Attila), hogy aztán a kegyetlenül pontos, akkurátusan megszövegezett dialógusokban ők maguk is újból megkettőződjenek. A buja érzékiséggel megalkotott, halálos kéjvággyal átitatott mondatok mindvégig egyfajta józanul megszólaló libertinus csábító retorikát működtetnek.
Gyulai Zoltán: Thealter U21 (2011)
2011.08.19
forrás: MASZK
|
Bencsik Orsolya két írása a Symposion online-on
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Éljen a szerelem! című előadásában a maradandósággal, az örökléttel szembeni elmúlás fájdalma abban az esztétikai értelemben vett szépben oldódik fel, melyről Rilke első Druinói elégiájában azt írja, „nem más, mint az iszonyú kezdete, mit még elviselünk”. Ebbe az iszonyú szépségbe az idős Heck Paula, a hajdani színésznő vezeti be a nézőt a fentebb már említett Rilke-vers és saját költeményének elmondásával, illetve féltve őrzött titkának a bevallásával: szerelmes a közönségbe, szerelmes a színházba.
A látható idő - Tolnai Szabolcs: Éljen a szerelem!
A 21. szegedi színházi találkozó megvalósulása és a szerényebb (kevesebb társulat és azok is főként Magyarország, az ex-Jugoszlávia és Románia területéről), de ennek ellenére színvonalas program azt bizonyítja, létezhet olyan tiszta művészet a hatalom által ellenőrzött, kézben tartott, – finomabban szólva – általa elképzelt, jónak vélt, tehát pénzelt művészet mellett is, mely a színház tiszta formái közepette társadalmilag is erősen reflektált, kritikus.
Független művészet
2011.08.04
forrás: MASZK
|
A Revizor kritikai portál beszámolói
A rendező, Borut ©eparović a régi előadás rekonstrukciójának kísérletével egyszerre tekint vissza színházi kezdeteire, illetve a széthullás előtti Jugoszlávia múltjára, s mérlegre teszi: mi lett a független Horvátországból a függetlenség kiharcolása óta. A Vatrotehna 2.0 keserű következtetéseket von le: amit nem rombolt le a háború, azt tönkretette vagy elherdálta a tranzíciós liberális kapitalizmus.
Orcsik Roland: A párttalan generáció színháza
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Béres Márta One Girl Show című előadása viszont osztatlan sikert arat az utolsó napon, teljes joggal. Béres Márta a testével játszik. Kivetkőzik magából, egyaránt feszegetve a közönség és a közönségesség határait. Egy öntudatos, pimasz nő, aki nemcsak beszél az előítéletekről, de kihívó, provokatív módon illusztrálja is azokat.
Lénárt Ádám: Hazárd játékok
... most kivételesen nulladik nappal indult a Thealter két előadással, melyek egyike Heiner Müller Kvartett című darabja volt Balog József rendezésében. A különleges, óriási bábunőt formázó díszlet szó szerint a rabjává tette a két remekül játszó színészt (Éder Enikő és Harsányi Attila), akik között így szinte perzselt a levegő, s ezt nem csak a sistergő testközelség, de a jól irányzott fények és a fekete-fehér-vörös színkombináció is segítette.
Ibos Éva: To you
2011.08.04
forrás: MASZK
|
Török Ákos kritikus jegyzete a tánckritika.hu-n
Az érintések világos tartása, rezzenetlen vonalvezetése nem csupán az érzékiség egyértelmű átláthatóságának ritkán tudatosuló élményét nyújtja, de azt is mutatja, hogy a TestOdüsszeia című ötvenperces érintésszínházi játékot komoly szakmai munka – figuraformálások és egyfajta érzéki nyelv folyamatos keresése és (fel)talásása – kellett hogy megelőzze.
Mozgóképek, avagy tangók cérnaszálon
2011.08.04
forrás: MASZK
|
Török Ákos nézőpontjai a 7ora7.hu-n
Interjú Balog Józseffel:
Egy szeletet megmutatunk ebből a szcénából. Azokat, akik a nehéz helyzet ellenére is dolgoznak. Ez a színházi forma él, és élni is fog. Jó idők jönnek, mert a közönség éhsége olyan hullámokban fog előretörni (sic!), hogy nem győzzük majd kapkodni a színházaink fejét! Teljesen optimista vagyok. Ha a szabadságodra törnek, legalább megmutathatod, miből nem engedsz. Mi a Fesztiválból biztosan nem engedünk. Egy szál deszkán is játszani fogunk!
Balog József, a THEALTER igazgatója: „Integetünk és kiabálunk”
Azt mondják a szereplők, hogy a színház a felejtés, mégpedig az előrefelejtés módja, és hogy azért ismétlik meg az akkori előadást, mert így lehet elfelejteni, miközben nem is megismétlik azt az előadást, és éppen hogy emléket állítanak neki is, másoknak is. Azt mondják, hogy „Viszket a faszunk a színházra, amit nem értünk”, miközben nagyon is értik a színházat, azt is mondják, hogy a valóság mindig érthetetlen, miközben pontosan diagnosztizálják azt.
A kiabálás anatómiájához
Három Karmester-figurát mutat meg nekünk, majd ezek közül demokratikusan kiválasztja a belsőből extrovertáltat, amit kedélyesen Kocsis Zoltán és Balog József kevercsének nevez, de hangjának simasága, pálcájának forgatása, a zenészek engedelmessége nem keveset kölcsönöz számára Thomas Mann közismert Cipollájából is.
A karmester rémálma, avagy Good bye, sweet Freddy!
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Éljen a szerelem című előadása az első pillanattól kezdve az unikum erejével hat: szemben a kortárs alternatív-független színjátszás általános – nagyrészt kényszerű – kelléktelenségével, eszköztelenségével, a szerbiai magyar társulat munkája a szegedi Régi Zsinagóga nézőteréről nézve igazi érzéki masszívum, szokatlanul látni való látnivaló.
A tökéletlenség igazsága
mady-baby – így, kisbetűsen – a szegedi régi zsinagóga előtt csapódott hozzánk. megkérdezte, hogy szeretnénk-e, hogy velünk jöjjön, de hogy tényleg, na, hogy mondjuk ki, hogy ha szeretnénk, és mi szerettük volna.
csikk a testbe, na, ez az, ami lever
Ma világos volt a szcéna: a nő – Góbi Rita elemi erejű és igazságú alakításában – egymaga több volt, mint egy utolsó tangó Párizsban akárkivel is, és talán mindannyian örültünk, hogy végül is a tangó elmaradt.
Az utolsó tangó után
Na, fiúkák – fordul többször is az első sor balján ülő férfitársasághoz –, mondjátok meg őszintén, én az a félig megdugom, vagy az az egészen megdugom típus vagyok-e -, majd elkacsintja a kettő közötti különbséget, és elmeséli, hogyan kényeztetett orálisan egy színházigazgatót egy nagy fellépésért, amelynek során külhonban énekelhetett magyarul sok-sok embernek, valósnak tűnő tragédiákat, csúfságokat és ábrándnak ható szépségeket mesél az életéről.
Ha én egyszer kinyitom a számat...
A TestOdüsszeia nem az érintés, hanem képletes és valóságos értelemben is a lélekvezetés játéka, amelybe mindenki alkata és pillanatnyi állapota szerint engedheti bele azt a bizonyos lelket, ami érintés, érzés és gondolat, vélhetően megint csak alkattól függő arányban. Engem jól vezettek, vigyáztak rám. Azt mondták: legyek bátor, és én bátor lettem.
THEALTER-összegző - 1. rész
És ha már arcok, akkor a sok fáradt, el-elszomorodó fesztivál fesztiválarcai közül a THEALTER arca talán a legbizakodóbb, annak ellenére, hogy a leginkább grimaszba rándult is egyben, annak ellenére, hogy összevonja a szemöldökét, és hogy magában morgolódik megszállottan. Valahogy a THEALTER arca mindig egy kicsit bohóc arc, ráadásul nem szomorú bohóc arc.
THEALTER-összegző - 2. rész
2011.08.04
forrás: MASZK
|
A Délmagyarország összefoglalója a fesztiválról
Újraértelmezés, kísérletezés és az underground mainstrem-je. Minden volt, amit a Thealtertől elvárunk. A szegedi nemzetközi színházi fesztiválon a korábbinál is több teltházas előadás volt.
Gonda Zsuzsanna: Alig fértek be a nézők a Thealter legjobb előadásaira
2011.08.03
forrás: MASZK
|
Az angol nyelvű theatr&... kultúrblog beszámolói
This show was not designed for the prison, nevertheless, the songs fit into the place. Enikő sang about home, about loss, about being alone in the world. As a person who travels a quite lot, who has lived in some countries already, I could identify myself with the orphan cut off from his roots. And my first tear came. But in that space every word, every movement had a different meaning. Some comrade-expressions caused a big laughter; but we hear more and more deep sighs as the show processed. Sure, we could leave after the show but for them, this was their home.
Me, Jailbird @ "Star Hotel"
További bejegyzések sok-sok fotóval
2011.08.03
forrás: MASZK
|
A kultúra.hu beszámolója a szombati napról
Huszonegyedik alkalommal várta a közönséget a Thealter, a legrégebbi hazai nemzetközi függetlenszínházi szemle. A rendezvény a korábbi években sem dúskált anyagiakban, ami a jellegéből adódóan tulajdonképpen evidens is, de az ideibe (hat nap alatt közel harminc produkciót mutattak meg a közönségnek hozzávetőlegesen tizenkét millió forintból) épeszű fesztiváligazgató nem fogott volna bele.
Proics Lilla: Függetlenség, színházság
2011.08.03
forrás: MASZK
|
Horváth Szabina összefoglalói az Irodalmi jelenben
A produkcióban nem színészek és nézők vannak, hanem érzők és kísérők. A néző szemét bekötik, s mindegyikük kap egy kísérőt, aki finom érintésekkel és hangokkal vezeti. Az utazás a test által, az érzékek közvetítésével jön létre, de a valódi Odüsszeia a bensőben zajlik. Az érzéki tapasztalatok érzelmeket, benyomásokat, helyzeteket, emlékeket idéznek fel. A végén visszatérünk oda, ahonnan elindultunk, ismerős otthonunkhoz, ahhoz az emberhez, aki vállalta ezt az utazást.
Kis udvar, tárt kapuval – a szegedi Thealter Fesztivál
Mady-vel megtörtént az, ami a prostituáltaknál főbenjáró bűnnek számít: terhes lett. Ezt egyik férfi sem vállalta fel, értéktelenné vált számukra, kegyetlenül megverték, s hagyták elvérezni. Itt nyílik ki az előadás egy teljesen más dimenzióra: hiszen ez a lány a halálon túlról mesél nekünk. Kicsi angyalszárnyakat húz elő táskájából, énekel nekünk, aztán a tetőablakon elrepül, de búcsúzóul még integet.
Kis udvar tárt kapuval – a szegedi Thealter Fesztivál (2. rész)
2011.08.03
forrás: MASZK
|
Petró János szubjektív napi blogja a szegedma.hu-n
Heiner Müller drámája, a Kvartett olyan darab és a tegnapi előadás olyan előadás, amely hosszú ideig hatással lesz még rám, átgondolom, átértékelem és újraélem.
Thealter U21 blog – Nulladik nap: Veszedelmes viszonyok
S a néző, aki az első felhívásra a székében maradt, nem ment az utcára, hogy győzzön végre a forradalom, a lusta és megalkuvó néző ott maradt sajgó fülével és a képébe ordított tanulsággal: „könnyebb elképzelnünk a világvégét, mint a kapitalizmus bukását”.
Thealter U21 blog – Első nap: Hol a forradalom, rohadékok?
Volt tolmács, személyes vezető, szakértő és mintegy húsz fő a népcsoport képviseletében. Szeged utcáinak embere találkozhatott a fák népével, megismerhette szokásaikat. Mindezt színes esernyőkkel beazonosítható, kiscsoportokat igazgató idegenvezetők segítségével. Mint japán turisták Európa fővárosaiban.
Thealter U21 blog – Második nap: „Bűbájos álom, be szép! Szép volt, be szép!”
Ez nem az én napom volt, rendesen belehúztam a pénteki két darab kiválasztásával. De minden fesztiválon van egy olyan nap, ami inkább a többi nap fényét emeli.
Thealter U21 blog – Harmadik nap: Lesznek még szép napjaink
Gyönyörű, dinamikus, tiszta, aprólékos, lenyűgöző, végtelen, szenvedélyes. Kavarogtak bennem az érzések és kavarognak még most is, mint sokszor már korábban, amikor Shakespeare tragédiájának olyan feldolgozását láttam, amely kiemeli a mester művét, átcsiszolja és fényének új ragyogásával tárja elém.
Thealter U21 blog – Negyedik nap: Jago és Rodrigo elmehet a…
Borbély B. Emília három szerepet játszva, fokozatosan tárja elénk egy román lány szinte törvényszerű útját a beígért színpadi ragyogás helyett a prostitúcióig. Nincs választás, nincs szabadulás. Sehol sincs itthon és sehol sincs otthon. A néző útközben megszereti, ajándékot venne neki, hazavinné, bármit megtenne, csak megmenthesse kilátástalan helyzetéből.
Thealter U21 blog – Ötödik nap: „Elegem van a kisebbségi létből…”
2011.08.02
forrás: MASZK
|
Előzetesek, ajánlók - vegyesen
7ora7.hu:
U21 - Az idei THEALTER a fiataloké
A szegedi Csillag börtönben is fellép az Aradi Kamaraszínház
Est.hu: Thealter U21
prae.hu: A THEALTER U21 programja
szinhaz.hu:
Kihívás a testnek a Thealteren - már lehet jelentkezni!
U21, avagy közeleg a 21. Thealter
szegedcafe.hu: 21. Thealter Fesztivál: fiatalokra hangolva
Népszava: Kezdődik Szegeden a Thealter fesztivál
vasarhelyihirek.hu: Elrajtolt a szegedi THEALTER
Vajdaság ma: A jövő héten rajtol a szegedi THEALTER
Délmagyarország:
Thealter: tobzódás táncban, fiatalokban és ősbölényekben
U21: megnyílt a huszonegyedik Thealter
szegedma.hu:
Nulladik nappal rajtol jövő héten a THEALTER
Jön az U21-es THEALTER
Elkezdődött a huszonegyedik Thealter fesztivál
hamlet.ro: Három romániai előadás a szegedi Thealter International fesztiválon
e-nepujsag.ro: A Nóra reloaded a szegedi Thealter Fesztiválon
domter.hu: THEALTER U21
kultúra.hu: A pályakezdőket állítja középponta az idei Thealter
erikanet.hu: Thealter 2011 Fesztivál - Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója
2011.08.01
forrás: MASZK
|
Fülöp Noémi és Hegyi Réka interjúja Balog Józseffel a hamlet.ro portálon
"Az elmúlt években is kitaláltunk tematikákat: a metamorfózis, aztán az illúzió, idén pedig Tolnai Ottó művei köré rendeztük a fesztivált. Kilenc olyan produkció született, ami valamilyen módon kapcsolódik a Tolnai-életműhöz, mind eredeti és új előadások voltak.
Ezzel lezártunk egy szakaszt a fesztivál történetében. Barát Feri, aki a plakátjainkat csinálja tizenöt-tizenhat éve, készített egy plakátot egy kiállításra, a mi stílusunkban. Nagyon tetszett, azt mondtam, hogy legyen ez a jövő évi plakát, erről meg eszembe jutott, hogy legyen a jövő évi fesztivál tematikája az U21: az utánpótlás, a huszonévesek.
A fiatalok, főiskolások felé szeretnénk fordulni, mert érezzük, hogy valami kihívást kellene generálni. A mi fesztiválunk nem csak összesöpri, ami a közép-európai kínálatban adott, hanem megpróbálunk innovatívan fellépni."
Fülöp Noémi, Hegyi Réka: Korszakváltások?
2011.01.10
forrás: MASZK
|
|
Sajtószoba
Írások a fesztivalról