Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Sajtószoba

 

Sajtószoba

Írások a fesztivalról

nyomtatható verzió

Véget ért a fesztivál

magyarhirlap.hu: Zsigmond Nóra: Egy független teátrumi hét Szegeden

Kultúra.hu: Sikerrel zárt a THEALTER

Fidelio: Színházi fesztivál a számok nyelvén

szinhaz.hu:
Bezárt a Thealter: ezrek látták az előadásokat
Ami a számok mögött van - Thealter gyorsértékelő

MTI: Bezárt a Thealter: ezrek látták az előadásokat

Szeged.hu: Véget ért a Thealter Fesztivál

2012.08.17

forrás: MASZK

Kérchy Vera fesztiváláttekintő esszéje az Apertúra Magazinban

"A hét végére valahogy mindig adódik egy összetartó motívum (volt a villanykörték, majd a póznák éve…). Most a hang használatát emelném ki Dimcsev hangszínházától kezdve a Metanoia széttördelt beszédmódján vagy az Andaxínház hangra utaltságán keresztül a Pintér-féle ária-felhangosításig. A kísérletező, játékos kedv kimeríthetetlen és letörhetetlen, s mint ahogy az idei kiugróan magas nézőszám is bizonyította, nem csak az alakítók részéről. Kellemes erőgyűjtést jövő júliusig! Örüljünk, hogy decentráltak vagyunk!"
Kérchy Vera: Megbízható decentráltság – Thealter Feszt 22 (Szeged, 2012. július 23-29.)

2012.08.16

forrás: MASZK

Az Ellenfény Online beszámolói

"„Legyél önmagad, mutasd önmagad! Semmit sem kell szégyellned!” – így hangzik a szlovén Via Negativa legújabb produkciójának mottója. A Szégyennel a „kérdező színház” társulata új előadássorozatot indított (működésük során immár a harmadikat), amelynek középpontjában az emberiség feloldhatatlan dilemmái állnak."
Nánay Fanni: Legyél hercegnő! - Szégyen – Via Negativa, Ljubljana, Szlovénia

"A megújult Thealter fesztivál – melyet a MASZK Egyesület immár a Független Előadó-művészeti Szövetséggel (FESZ) karöltve szervezett – idén is bemutatott előadásokat a magyar független társulatok munkáiból. Most Szabó György válogatott öt szemleprodukciót, melyből négy tánc- vagy legalábbis hangsúlyosan mozgásra épülő előadás."
Kovács Emese: Beszélni szóval, szó nélkül - A 22. THEALTER FESZT táncelőadásairól

2012.08.16

forrás: MASZK

A tiszatájonline.hu tudósításai

"Már az első nap estéje hozott nagy neveket illetve jelentős produkciókat, előbb Ágens (szó szerint) hófehér tisztaságú, a birtoklási vágyról és annak kudarcáról beszédesen jelképes képekben – és hangban – előadott rituáléját, majd egy éles váltással Nagy Zsolt két órás főszereplését egy lepusztult panellakásban.
Ez utóbbi már a Károlyi Kollégium melletti Rongykocsmában történt este tízkor, ahol meglehetősen nagy tömeg, vagyis hatvanöt fő várakozott a Titkos Társulat előadásának a kezdésére. Előbb úgy tűnt, hogy épp elegen vagyunk, aztán kiderült, hogy egy kicsit többen, mint kellene, ugyanis Nagy Zsolt felvezető monológja azzal zárult, hogy az egész társaságot meginvitálta „a szomszédos lakásba”, vagyis a pár méterrel odébb otthonnak kialakított játéktérbe. Ahova aztán mindahányan behatoltunk a színész vezetésével, aki egy prófétaforma figurát játszott a szó konkrét és átvitt értelmében. Ugyanis Kárpáti Péter: A Pitbull cselekedetei című művében Nagy Zsolt alakítja a semmiből érkező ismeretlent, aki beerőszakolja magát egy család életébe, amelyet aztán fenekestől felforgat."
Ibos Éva: A panellakástól ’48-ig (és nem fordítva)

"Az épületbe érkezvén a múlt és a jelen, a szent és a profán, a keleti és a nyugati kultúra különböző megjelenései, ellentétei tárulnak elénk. Akár egy múzeumban lennénk, hever előttünk a földön fekve az egyes számú Nő, Ágens. A tér egy félreeső zugában keleti stílusú szoba berendezve, ott foglal helyet a kettes számú Nő, Bakos Éva. A helység sarkában próbababa papírból papírral díszítve. E hely a játék, mint tevékenység emblematikus színtere, az egyes és a kettes számú Nő fekete és fehér kövekkel, Gó-t (vagy ahhoz hasonló kavicsos játékot) játszik. A központi, középső térben egy csellista nő (Kallai Nóra) foglal helyet, aki olykor improvizatívnak tűnő, távol keleti stílusú dallamokat játszik. A közönség tagjai ott foglal(hat)nak helyet, ahol éppen találnak, vagy ahol játszódik az, amit látni szeretnének."
Klatka Eszter: Gó vs Angry Birds

"Hosszú sor. Jegykezelés, egy őrült ugrál előttem, kikerülöm. Ezek mit akarnak, á, helyet mutat, oda nem ülök. Ez már a darab? Így indul a Duda Éva Társulat Stop n’go című akció-performansza, híven műfajához. A szegedi Régi Zsinagógába lépő emberek kikerülhetetlenül belefutnak a táncosokba, akik a nézőtéren rendezkednek (nem magyarul beszélve), üdvözlik a bejövőket, majd lassan elalszik a fény, és betáncolják magukat az előadásba. A performansz-hangulat azonban végig megmarad. Meg-megakad az előadás, mintha a szemünk előtt alakulna ki minden."
Vagdalt Krisztina: A kocsi előállt, tessék beszállni

"A bolgár művész ezúttal négy szobrot a középpontba állítva mutatta meg, hogy az ember és a teste miként tudja felhasználni, kihasználni a tárgyakat, a műalkotásokat, valamint, hogy milyen hatást tud gyakorolni, mit tud kiváltani például egy hatalmas fehér malacfarokra hasonlító spirál vagy egy leszakított, henger alakú csillárra emlékeztető tárgy a múzeumi látogatóból. A lényeg a szabad asszociáció. Noha Dimcsev számos, a szobrokkal kapcsolatos értelmezést felvonultat, azok felhasználhatóságának tárháza így is kimerítetlen marad. Így a nézőnek jut a további értelmezői szerep."
Klatka Eszter: Szobor-performansz

"Barna bőrfotel jobbra a színpad elején, reflektor, az elengedhetetlen mikrofon, asztal, rajta víz, a másik oldalon a beszélgetőtárs helye, az üres tér. Ebben a díszletben veszi kezdetét az előadás, méghozzá rendkívül hatásos felütéssel. Réti Anna ül a fotelban a színpad jobb sarkán, várja, hogy mindenki elfoglalja a helyét. Ám ő nem lát minket. Mi nem látjuk őt. Magunkat látjuk az arca helyén lévő tükörben, vagyis azt, amit ő látna, ha nem takarná el semmi a szemét. A nézőtérről suttognak: „Már most tetszik.”"
Vagdalt Krisztina: Exkluzív interjú A-val a Thealterről

"A Ljubljanából érkezett, Bojan Jablenovec vezette Via Negativa társulat egy furcsa, néhol groteszk, néhol idilli világot teremtett csütörtök este a Kisszínház deszkáira. A humorral, váratlan fordulatokkal teli előadás nem tanulságokat keres, hanem bemutatja a szégyennel teli, és ugyanakkor szégyentelen világot. Helyet kap az előadásban többek között az identitáskeresés, a szexualitás, a gyermekvállalás, a család, illetve a hozzájuk fűződő viszonyoknak a nehézsége, sokfélesége."
Vagdalt Krisztina: Be yourself!

"A kaposvári fiatalok előadása egyszerre volt a karikatúrája és keserű látlelete az egyetemre is beszivárgó, ellenségeskedésekkel súlyosbított hazai színházi viszonyoknak, amelynek a kerete egy gyorstalpaló, ám, de „diplomával” végződő színi kurzus volt, amelynek mi, nézők voltunk a résztvevői. A hatvan perces kiképzés nem hagyott üresjáratokat, egymás után zúdultak ránk a koraérett, de helytálló, s éppen ezért még jobban fájó helyzetjelentések oktatásról, önképről, kollegialitásról, érvényesülésről."
Ibos Éva: Kicsik és nagyok szinkronja

"García szövegénél és annak dramaturgiájánál sokkal izgalmasabbnak gondolom a rendezést, amely Victor Scoradeţ munkáját dicséri. A jeleneteket elválasztva egymástól Harsányi a nézőtér folyamatos kerülgetésével és a térben való meglepetésszerű megjelenésével teszi mozgalmassá az előadást. A közönségtől a széksorok közé férkőzve koldul, majd elhagyva a nézőteret, új jelenetbe kezdve egy Shakespeare-sorokkal jósló papagájjal érkezik vissza a színpadra. Utalva az „avoni hattyú” sorainak időtállóságára, a bohóc állítása szerint egy Shakespeare idézet helyes értelmezésével a jövő titka megnyílik számunkra."
Klatka Eszter: A végzet hamburgere – I’m lovin’ it

"A Jövőképtelen című előadás pont olyan, amilyennek egy diákelőadásnak lennie kell: megalkuvást és szervilitást nem ismerően bátor, elsöprően őszinte, s mindamellett humorral teli. Témája a napi élet, de főleg, annak új törvényekkel átszabályozott neuralgikus pontjai, úgy, mint egyetemi felvételi és nyugdíj korhatár, kozmetikázott sikerek és panel élethelyzetek, egyre jobban gyarapodó gazdagok és szélnek eresztett lipótmezei betegek, és a többi. Az előadás jelenetek füzére, a játszók maszkokat viselnek, de nem azért, hogy azonosíthatatlanok maradjanak, hanem, hogy a tipikus karaktereket summázóbban jellemezzék."
Ibos Éva: Szabadság és gyávaság

"Két nő ül egy fekete dobozon. Két nő tele kétellyel, kérdésekkel, keserűséggel és gyűlölettel. Utálják egymást, szeretik egymást. Veszekednek, kibékülnek. Ellenkeznek, megegyeznek. Háttal vannak egymásnak. Két nő ül a színpad közepén, kenyér a zsebükben, kő a szívükön. Körülöttük emberek ülnek. Figyelemmel kísérik a két nő töprengését, tépelődését. Mi a kút szélén, ők a kút mélyén. Vişniec drámája az elszakadni nem tudást, a földhöz ragadottságot és a választás lehetetlenségét tárja fel előttünk."
Klatka Eszter: Ne dobálj kővel, sokkal inkább kenyérrel

"Sok lazábban kapcsolódó, főképp improvizációra épülő, friss és játékos, néhol romantikusabb, vagy épp feszülten megmérkőző, versenyzőbb kettőst, csoportot láthattunk, amelyek folyton változnak, alakulnak, pillanatnyi megtorpanások után újra belevetve magukat a helyzet, az élet sűrűjébe minket, nézőket is magukkal sodorva. Az előadás humoros, friss, megkapó, maguk a táncosok is felszabadultnak tűnnek, figyelik egymást, folyton jelen vannak, néha ők is nézők, majd újra bekapcsolódnak, egymásnak adják a mozdulatokat, mint az elején a labdát, mindezt pedig gyakran a színpadon szintén jelen lévő Farkas Izsák által improvizált élőzenére, amely sajátos ízt ad a táncos forgatagnak."
Fekete Zsófia Éva: Thealter tánctabló

2012.08.15

forrás: MASZK

Turbuly Lilla írása a fesztiválról a prae.hu-n

"Ivo Dimcsev I-on-ja is igen ellentétes reakciókat váltott ki a nézőkből. A (mint később kiderült, éppen az előadás napján elhunyt szobrászművész), Franz West kézbe vehető, különös tárgyszobraira készült produkció egy energiáktól majd szétrobbanó, folyamatos átváltozásokra képes művész nehezen körülírható, de nagyon intenzív performansza."
Turbuly Lilla: Határok, tücskök, biciklik - A szegedi Thealter Fesztről

2012.08.15

forrás: MASZK

A szegedma.hu a fesztiválról

"Minden, ami más, mint mi vagyunk, minden, ami más, mint, ami én vagyok, az megerősít, és jó akarattal tölti el a szívem, hangsúlyozta a 22. Thealter nemzetközi színházi találkozó megnyitóján Balog József, a fesztivál művészeti vezetője."
Tuti: Megkezdődött Szegeden a Thealter: egynek lenni gyávaság, sokfélének bátorság

"A kék szín különböző árnyalatai több, a THEALTER-hez készített plakáton is visszaköszönnek. Ezzel kapcsolatban Baráth Ferenc elmondta, a kék az ő színe. „Van egy árnyalata, amitől belendülök, fölélénkülök, visszatér belém minden, ami pozitív. Számomra pozitív kisugárzása van. A meleg színeket kimondottan nem szeretem, mindig menekülök a nyártól, a hőségtől” – jegyezte meg."
Varga Anna: A THEALTER Baráth-plakátok tükrében

"– Hogyan tükröződnek a felmérés eredményei az előadásokban, hogyan lehetett a színház nyelvére lefordítani egy kérdőív tanulságait?
– Az előadások tulajdonképpen nem akarják lefordítani a vizsgálat eredményét, de mindenképpen egyfajta képet mutatnak fel önmagunkról, azokról a sztereotípiákról, amelyek befolyásolják gondolkodásunkat. A magyar előadásban van egy olyan rész, melyben rájöttem arra, hogy ezek tulajdonképpen nem is az én gondolataim, véleményem, bár nagyon kritikus jelenetek, hanem az a fajta képzetvilág, amelyet maguk a magyarok mutatnak fel folyamatosan magukról. Az az érdekes, minthogyha ezt sokszor elfogadnák, s mintha ideológia lenne ahhoz, hogy lehetünk ilyenek, vagy mi ilyenek vagyunk. Ez a klisé kerül előtérbe, annak ellenére, hogy negatív végkicsengésű dologról van szó."
Tuti: Urbán András: Pass-port Szabadka, Pass-port Szeged - interjú

2012.08.14

forrás: MASZK

A 7óra7.hu beszámolói a fesztiválról, valamint egyes előadásokról

"A fesztiválszervező arról beszélt, miért nevezik a THEALTER-t nemzetközi fesztiválnak. „Minden, ami rám hasonlít és én vagyok, az sebezhetővé tesz, minden, ami más, mint én vagyok, az megerősít” – mondta Balog, aki szerint jó, hogy nem vagyunk a saját lelkünkbe zárva. Bármilyen nyelven szóljon a színház, az az egyetemesség nyelve – az itt felsorakozó előadók a színház nyelvét beszélik. Aki ezt tagadja, aki szerint egy a nyelv, az a saját közösségéből is kizárja magát."
Ezernyi bársonyfüggönybe be-be – Megnyílt a THEALTER Feszt

"A szegedi kisszínház közönsége egyszerűen tombolt a Kaisers TV, Ungarn után (az előadásról szóló kritikánk itt), és nem azért, mert valami lojális pintérbélás közönség szuszakolta volna be magát a sorokba, tapsot vezényelve, hanem mert egyszer csak egy iparszerűen és kockázatok nélkül működő színházi közegben – a szegedi bátran nevezhető ennek – egy minden tekintetben színházi produkciót láttak az emberek. Maga az tény, hogy működő, ráadásul totális színház kerül a nézők elé, bizony erőteljes közönségreakciót (esetünkben ovációt) tud kiváltani. Ez egyáltalán nem függő vagy független kérdés, a nézőt ugyanis ez enyhén szólva nem érdekli. Ellenben rendkívül hálás tud lenni, ha az őt érintő kérdéseket illetően közérthető nyelven és formában kap egy – bármilyen – impulzust."
Zsedényi Balázs: Mindenki befelé figyel – Függők és függetlenek a THEALTER-en

"... a K2 Társulat jóvoltából ezúttal nem holmi bölcsész, műszaki vagy orvosi képzés lógós hallgatói lettünk, hanem az ország huszonháromezredik színészképzésének – legalábbis Schlingloff Botond rektor szavaiból úgy tűnik, mára már boldog-boldogtalan színésznek áll, sőt kifejezetten cél a 10 millió színész országa – lelkes és büszke, tudásra szomjazó diákjai. A megszokottan szerencsétlen, ám kötelező köröket és közhelyeket durrogtató megnyitóünnepség után pedig valóban belevágunk a tanulásba, amihez ezúttal némi aktuális színházi körkép instant ismertetése is hozzácsapódik."
Nyulassy Attila: Kaméleon?

"Dimchev kétségtelenül hatásos jelenség, noha első blikkre jellegtelen: egy-egy gesztussal, mozdulattal szinte komplett fizikai megjelenése megváltozik – olyannyira, hogy hozzá képest a legsötétebb horrorok ártatlan gyerekkori barbizásnak tűnnek. Ezt talán annak köszönheti, hogy elismerésre méltó fegyelemmel, figyelemmel és testtudattal létezik a színpadon. De ahogyan az ő jelensége – néha kétes lelkületű professzornak, néha náci végrehajtónak, máskor pedig egy perverz, frusztrációkiélő alaknak tűnik – keveredik a különféle hangokkal, effektekkel, absztrakt szobrokkal, és ahogyan mindez eszkalálódik az
azokkal való „játékban”, az több, mint rettenetes."
Nyulassy Attila: Elborzasztó szorongás

"Ami leginkább magával ragad ebben a finoman egymásba folyatott jelenetfüzérben, a hangulat. A nagyívű koreográfiák és a jelmezként használt, próbaruhára emlékeztető öltözékek adnak a Stop’n’gónak egy pozitív értelemben vett happeningjelleget. És ettől a miliőtől egyáltalán nem válik szétesetté vagy mesterkéltté a produkció: sőt ez az érzet kontextusteremtő erővel bír, hiszen egymás után és elé rendezett jeleneteket láthatunk, amiket nem köt össze se egy főszereplő, se egy történet, csak ez az érzet."
Nyulassy Attila: Koreografálható reakció

"Az idén éppen tízéves ljubljanai társulat, a Via Negativa saját szövegekkel dolgozik, az alkotók a saját élményeiket, tapasztalataikat használják fel az előadáshoz, vagy inkább performanszhoz, ahogy a saját testüket is. Ez nyilván nem tűnik meglepő kijelentésnek, hiszen a színésznek a teste az egyik legfontosabb munkaeszköze, itt mégis azért kell hangsúlyozni, mert a Szégyenben a meztelen test megmutatása és a test mint primer látvány mögött rejtegetett, eltitkolt szégyen az előadás lényegi alkotóelemei."
Turbuly Lilla: Testek és traumák

"Megérkezvén a hajóra – mert az előadás helyszíne egy hajó – vizet fröcskölnek a szemünkbe, és húzhatunk egy francia kártyát. Van olyan naiv és jóindulatú a közönség, hogy azt hiszi, a továbbiakban ennek bármilyen jelentősége leszen (nem leszen), hiszen a kártyák hátoldalára egy másik szám is rá van írva filccel, hátha jó lesz egyszer valamire (nem lesz jó). Aztán a közönség, elhelyezkedvén a Tisza párájától nedves székeken, rögtön pattanhat is fel, mert vándorlós előadás lesz – még jó, hogy majdnem időben szóltak. Amikor a Nap és a Hold története között kell döntenünk – na az már meredek, mert mind a két történet felkonfja olyan, mintha egy hippimagazin társasjáték rovatából tanulták volna be rosszul, úgyhogy már ekkor mérsékelt kedv mutatkozik a befogadói oldalon, de győz a Hold. Persze mindhiába, ugyanis egyetlen történet van, úgyhogy kell, nem kell, jó, nem jó – azt nézzük."
Zsedényi Balázs: Megtörtént, de mégsem

"A Transzparens Csoport láthatóan úgy érezte, hogy a közéleti-politikai atmoszféra az életüket olyan mértékben befolyásolja, hogy arról igenis van mondanivalójuk, ami nem doktori disszertáció, nem morálfilozófiai konfliktushalom, hanem tízen-huszonéves kamaszok egyszerű véleménye arról, hogy milyen köpedelem egy bugyuta folyamatnak látják azt a rendszernek hazudott közhelyes hatalomhajhászatot, ami itt zajlik és zajlott. Mert ugye mindez kinek a hátán fog csattanni?… Ha valakinek, akkor nekik aztán van joguk ebben a témában megszólalni."
Zsedényi Balázs: És most egy kis valóság

"Egy fekete ruhás, keménykalapos ember kísér be a nézőtérre. Amolyan hoppmester, de határozottan nincs szerepben, csak jelmezben. Egy lakásban vagyunk Szegeden, a színház mellett, és hihetnénk, hogy lakásszínházat fogunk nézni, pedig nem. Egy miniatűr színpaddal szemben egy miniatűr nézőtéren 19 ember ül. Minden fekete. Operafelvétel kezd szólni: egy komolyzenei hangos kisokosból szólal meg részlet. A félhomályban hagyott játékteret egy fekete keretbe foglalt, kis fehér függönyön keresztül nézhetjük, és nagyot szippanthatunk a nyolcvanas évek dohos levegőjéből."
Zsedényi Balázs: Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek

"Meddig tart az enyém és honnan kezdődik a tiéd? Mi számít enyémnek? Mihez nyúlhatsz hozzá, mihez nem? Önzőség valamire azt mondani, hogy az az enyém? Feltétlenül össze kell vesznünk, ha valamit nem akarunk megosztani egymással? Bár Szurmik Zoltán rendezésében a szentesi Horváth Mihály Gimnázium egyértelműen nem a téma mélységeiben merülget nehézbúvár felszereléssel – de ez nem is igény, már csak a helyszínválasztásból fakadóan sem: a szegedi Klauzál téri szökőkút előtt sokkal inkább egy kérdésfelvetős, vállaltan vásári komédiás jelleget öltő játékos eseményben részesülünk a THEALTER Feszten."
Nyulassy Attila: Helykereső

"A keresgélésnek persze nincs vége, bár a fotelben ücsörgő lány a mozdulatsorok végére eljut odáig, hogy valamiféle hangot is kiadjon magából, amit talán félig még sikernek él meg (szép pillanat: egy táncelőadás végül hangban, nem pedig mozdulatban teljesedik ki), és bár megvan egy cél, a keresésnek nincs vége. Amit nem csak az ajtón a külvilágba lépő nő képe érzékeltet, hanem a meghajlás közben a nézők tekintetét kereső Réti Anna is. Bármennyire is fontos kérdés volt a megfelelés és az elfogadás, ettől a néha zavarbaejtően intim önazonosságtól ez nem szorongással telítődik, hanem kisimul. Magával ragadó, de mégis kérdésekkel és félelmekkel teli őszinte pillanattá válik. Annyira őszintévé és tisztává, amilyen talán nem is létezik."
Nyulassy Attila: Talán nincs is

"Százegy év sok idő, de van, ami nem változik. Szenilis öregek, egymást tépő házaspárok és zárójelbe tett gyerekek százegy éve ugyanúgy éltek egymás mellett, mint ma, és ahogy százegy év múlva fognak. Az Utcaszínházi Alkotóközösséget, úgy tűnik, ez a kontinuitás érdekelte, és erre fűzte fel helyspecifikus performanszát."
Zsedényi Balázs: Nincs vége

"Edward Clug koreográfus azonban könnyeden kezeli a kapcsolatokat, és a tüchtig koreográfiák mellett olykor feltűnnek markáns színpadi ötletek is: Beatrice és Dante összenőtt teste groteszk vizuális kép, ennek megfelelően egyszerre rémisztő és szórakoztató. Az előadás hangulata igazából ebben a képben teljesedik ki, és mondja el, hogy mi is akart lenne igazából, de mire ezt realizálhatnánk, máris a paradicsomban vagyunk, és vége."
Zsedényi Balázs: Sötét könnyűség

"Az esemény záróünnepségén Csató Kata, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) elnöke megköszönte a nézőknek, hogy lelkes látogatói voltak a fesztiválnak. Kijelentette: a THEALTER-nek és a FESZ-nek együtt kell működnie, ezt a mostani fesztivál is bizonyítja."
„Megtanulni a helyet, ahol élünk” – Véget ért a THEALTER Feszt

2012.08.14

forrás: MASZK

Turbuly Lilla háromrészes fesztiválnaplója a Criticai lapokban

"A megnyitó általában az a nemszeretem műfaj, amit szívesen elbliccelünk, de legalábbis jobb túlesni rajta, ha lehet, minél gyorsabban. A Thealter Feszt megnyitója sem nyúlt hosszúra, de nem ez az egyetlen jó, amit elmondhatunk róla. A Régi Zsinagóga kertje, a japán akácokról folyamatosan szitáló sárga szirmok, a Zsinagóga falára, az emléktáblák alá  felragasztott („állítólag lemosható”) képregény-kockák a Symposion folyóirat legújabb számából, a hosszú asztalokra kirakott gyümölcstálak, a kertet szinte teljesen megtöltő majdani nézősereg így, együtt, jóféle várakozással telítette a teret."
THEALTER FESZT - 1. A színház és a jógalégzés

"A határokat feszegeti Ivo Dimcsev I-On című performance-a is. Az előadás kiindulópontjául Franz West szobrászművész néhány alkotása szolgál. Olyan kézbe vehető szobrokat képzeljenek el, amelyek hasonlítanak is valamire, meg nem is, tárgyparódiának tűnnek, meg nem is. Ezekkel a szobrokkal, meg egy parókával és két cserép művirággal játszik, mozog, táncol, énekel, szenved és örül Ivo Dimcsev a színpadon. Egy energiabombát látunk, és folyamatos átváltozást hatvan percen keresztül, miközben ott billegünk az érteni vágyás és a puszta látványba merülés határán."
THEALTER FESZT - 2. Terek és határok

"Az Utcaszínházi Alkotóközösség a Petőfi sugárút 52. szám alatt álló, idén 101 éves, körgangos bérházat választotta helyszínként (Szellemjárás avagy „Kihaltak-beköltöződtek”). Elbeszélgettek a ház lakóival, és a tőlük hallott történetekből kiindulva, de azokat – a lakók érzékenységét védendő – transzformálva játszottak el néhány jellegzetes bérházi karaktert és élethelyzetet nekünk, köztünk és velünk. Találkozhattunk a rendre mániásan ügyelő házmesterrel, egymást túlélni nem akaró idős párral, és részt vehettünk egy lakógyűlésen is. Végül pedig a társasház kertjébe invitáltak meg bennünket egy dinnyepartira. A szakmai beszélgetésen azt is megtudtuk,  annyiban biztosan hatott mindez a ház életére, hogy – amire eddig nem volt példa – közös programot szerveztek, főzéssel ünneplik meg a ház 101. születésnapját: éppen ma, amikor ezeket a sorokat írom, tarhonyás lecsó fő a Petőfi sugárút 52. udvarán. Összességében úgy tűnik, hogy a Helyspecifikus projekt pályázat – minden kezdeti bizonytalansága, és a közben felvetődött kérdőjelek ellenére – az idei Thealter egyik legérdekesebb kezdeményezése volt."
THEALTER FESZT - 3. Emlékszel a Színházra?

2012.08.14

forrás: MASZK

Jászay Tamás napi beszámolói a Revizoron

"Sajátmagában bizonytalan kanördög, zsigerből csábító tiniszirén, torzonborz lakásfoglaló szállta meg az állandó és alkalmi színházi tereket a 22. Thealter Feszt Szegedre szabott első napján."
PERSONAE NON GRATAE - Első nap

"Lassacskán bandukolunk a sötét erdő közepe felé: a fesztivál díszvendége, Pintér Béla tükörbe néz, ahol Pincér Géza rémképével birkózik, aztán meg Urbán András földből, vízből, őrölt paprikából és művirágból épít zavaros kollázst."
FORDÍTÁSI GONDOK - Második nap

"Már megint itt vannak a magyarok, pedig a szegedi és szabadkai rémálomból is még épp csak felébredtünk. Pintér Béla monstre áltörténelmi freskóján ámulva cikázik a szem. Minden és mindenki a helyén. Fények, kamera, tessék!"
ÁLDJON VAGY VERJEN - Harmadik nap

"Kedves gyerekek! A mai órán a rendező legjobb barátjáról lesz szó, a dramaturgról. Nem csodálom, ha még sokan nem hallottatok róla: a gyakorló színházcsinálók is gyakran megfeledkeznek a létezéséről."
BEVEZETÉS A DRAMATURGIÁBA - Negyedik nap

"Úgy tenni, mintha – a színháznak alapképlete ez. Van valaki, aki utánoz és van valaki, aki figyeli: pénteken az alkalmilag fel- és kipróbált szubjektumok jól illettek az utánzókhoz."
HELYETTES ÉNEK - Ötödik nap

"Nincs igazság: Hód Adrienn felvillanyozó, jó levegőjű táncszínháza után a fesztivál hatodik napjának a színvonala váratlanul zuhanórepülésbe kezdett."
HULLÁMOK ÉS VÖLGYEK - Hatodik nap

"Úgy látszik, a fesztivál utolsó napjára nem csak a naplóíró, de a nézők is elfáradtak kissé: a végig teltházzal dübörgő előadások után most mintha szellősebben ülnénk, de sebaj, a színpadról érkező erős impulzusok így is felvillanyoznak."
AZ AJTÓK ZÁRÓDNAK - Hetedik nap

2012.08.14

forrás: MASZK

Petró János napi blogja a szegedma.hu-n

"Nem botránkoztam meg sem akkor, sem hétfőn este a Pass-port Szeged bemutatóján. Nem tudok ezzel mit kezdeni. Ha ez az eredménye a kérdőíveknek és az interjúknak, ha valóban ennyire szélsőségesen rasszista a szegedi átlag, ha valóban ennyire felületesen ismerjük a határon túli magyarokat, ha valóban ennyire érdektelenek és közönyösek vagyunk, akkor szégyellem magam. Nem tudtam és nem vettem észre. Egy másik Szegeden éltem idáig."
Thealter blog – első nap

"Ha belenézel a tükörbe, nem biztos, hogy tetszik, amit látsz. Ha azt a tükröt más tartja eléd, biztos hogy nem tetszik. Pintér Béla darabja tükröt tart önmagának, a társulatnak, az egész “színházcsináló” gépezetnek. Hogy aztán a színpadon az eddig lesajnált, ám hirtelen felragyogó tehetség tükröt tartson középszerű, vagy még annál is rosszabb társainak. Tegnap este nagyon nem szerettem volna színész lenni."
Thealter blog – második nap

"A Pintér Bélától megszokott irónia most annyira ült, hogy egyáltalán nem volt bántó nemzeti történelmünk oly fontos eseményének és oly fontos személyeinek karikírozása. Sőt, pont erre volt szükség. A Kaisers TV, Ungarn egyszerre tárja elénk a közszereplők és a média nevetségesen gyarló szerepét egy csavaros időutazás során. Időutazás az időutazásban. A Parasztopera óta nem élveztem ennyire Pintér Béla társulatának előadását. És persze telt ház, zsúfolt ház, hosszú vastaps."
Thealter blog – harmadik nap

"A szégyen ott van, hiába próbáljuk tagadni, s e tagadás eszköze maga a meztelenség. Nem erotikus és nem túl vidám színház ez. Sokkal inkább szomorú, az elmulasztott pillanatok történetei, a meztelenség álarca mögé bújt szereplők történetei. A Via Negativa érdekesen szép, lassan hullámzó, személyes színház Szlovéniából, néha angol, néha szlovén nyelven, magyar felirattal. E kétnyelvűség számomra azért volt érdekes, mert ismét rácsodálkozhattam a szláv nyelvek költői szépségére. Az idei fesztivál egyik legérdekesebb előadását éltem át."
Thealter blog – negyedik nap

"Harsányi Attilára bemenni már nem nagy kockázat, olyan mint a happy meal, nem veszíthetsz, tudod hogy mit kapsz. Taps, rajongás, elgondolkozás. Aztán kimész a szegedi éjszakába, felnézel az égre: a k..va életbe, de megennék egy dupla sajtos mcroyalt. Két darab marhahúspogácsa, ömlesztett cheddar sajt, kapros savanyú uborka szeletek, friss hagyma, ketchup, mustár szezámmagos zsemlében. Garantáltan ugyanaz, mint Buenos Airesben vagy Bukarestben."
Thealter blog – ötödik nap

"Négy fiatal kötött tánclépéseken nyugvó, improvizációkkal épített szép táncát láttuk tegnap délután. Mindezt élő zene és ének kíséretében. Ez a középkori időutazás maga volt a megnyugvás, a Thealter fesztivál meditációs pillanata. A megérkezés, a felismerés és a magabiztos tudás, az ellazulás, a vágy és a kielégülés. Minden nagyon rendben volt, minden éppen ott, éppen a helyén. Talán több nézőt érdemeltek volna ezek az eltökélt és alázatos táncosok."
Thealter blog – hatodik nap

"A Bitef Teatar az egyik legerősebb csoport a Theater fesztiválok történetében, és milyen szerencse, hogy visszatérő társulat. Immár második alkalom, hogy szemet és fület gyönyörködtető előadásukkal ők zárják a fesztivált. Olyan emléket hagynak, mellyel éppen kihúzhatunk egy kerek esztendőt. Nincs értelme bármit is írnom, nincs értelme mesélnem. Úgysem hinnétek el. Mert a dicsérő szó mindig gyanús. Másra pedig nem nagyon jutok.
Ez a hetedik nap felülmúlt minden napot. Szerencsés szám, meglehet."
Thealter Blog – hetedik nap

2012.08.14

forrás: MASZK

A Délmagyarország a fesztiválról

"Egy hét színházi boldogságnak nevezte Balog József főszervező a megnyílt Thealter fesztivált a régi zsinagóga udvarán. – Legalább ezer ember dolgozik azon, hogy több ezer néző jól, még jobban vagy nehezen érezze magát – mondta. Szerinte a fesztivál attól nemzeti, hogy nemzetközi: „minden, ami más, mint mi vagyunk, megerősít. Aki egynyelvű, egyérzelmű vagy egygondolatú, minden közösségből kiiratkozik. Sokfélének lenni bátorság, a színház pedig bátor dolog"."
Thealter: egy hét színházi boldogság

"Négy előadással mutatkozik be a szegedi Thealter fesztiválon a szentesi Horváth Mihály gimnázium irodalmi-drámai tagozata. Szerdán és csütörtökön a Klauzál téren, pénteken és szombaton pedig a Széchenyi téren láthatja a közönség a 16, már idén, vagy korábban végzett fiatalt, árulta el Szurmik Zoltán tagozatvezető.
– Az előadás címe Határvadász, a témája pedig a határok feszegetése, illetve felállítása. Nem egy már meglévő művet dolgoztunk fel: teljes egészében saját, közös munkánk a létrejött produkció – részletezte.
Az előadás társadalmi konfliktusokat, generációk közötti problémákat is feszeget. A szentesi drámaisok idén hetedik alkalommal vesznek részt a fesztiválon."
Szentesiek a szegedi fesztiválon

"Egy-egy téma határozza meg, hogy egy előadásban mennyire van megváltás, mennyire mutat kiutat, vagy mennyire sötétedik be. Ha visszatekintek az utóbbi három évre, a Szutyok meglehetősen sötét tónusú. A Tündöklő Középszerben egy pillanat köré építettem az előadást: amikor a tehetségtelennek bélyegzett, szürke Juci kiadja ezt a csodálatos énekhangot. A Kaisersben pedig kell, hogy érezzünk ha nem is sötét, de megrendítő pillanatokat. Az előadás vége sem pozitív üzenet. Amikor visszaérkezünk 2012-be a darab végén, és tisztázzuk a nézőkkel, hogy az, hogy európai nagyhatalom vagyunk az csak egy vicc, a Himnusz nem ilyen gyors és nem ilyen happy – de mindegy, mert mi ettől rendülünk meg. És elhangzik az is, hogy 2012-ben is bármi megtörténthet. Ez nem feltétlenül pozitív üzenet."
Nincs értelme lobbizni - Gonda Zsuzsanna interjúja Pintér Bélával

"Nem véletlen, és a teljes színházi szakma számára jelzés értékű, hogy a legnagyobb érdeklődést azok a hazai előadások keltették, amelyek – humorral, iróniával elviselhetővé téve – de mégis csak arról beszéltek, arra reflektáltak, ami a hétköznapokon körülvesz minket - folytatta a gazdasági vezető - A jelek szerint a nézőtéren helyet foglalók nem hibátlan, gondtalan emberfeletti embereket, nem egy álomvilágot vagy valamiféle idillt szeretnének látni, hanem arra vágynak, hogy megszólítsák őket, hogy arról beszéljenek a színpadon, ami őket is foglalkoztatja – legyen az Pintér Béla vagy Urbán András és csapata, akiket már jól ismernek és szeretnek, vagy bátor, fiatal, most bemutatkozó társulatok, mint a kaposvári k2 Színház, vagy a budapesti Transzparens Csoport."
Thealter: sokkal többen vettek jegyet

2012.08.14

forrás: MASZK

Tóth Andrea tudósításai-interjúi a szeged.hir24.hu-n

"Szándékosan ütött ekkorát?
Nem akartam bántani a közönséget, nagyon is tisztelem. Amikor az előadás után az egyik néző azt mondta nekem, hogy olyan volt, mintha gyomorszájon vágták volna, neki is elmondtam, hogy a színház igazságokat próbál megfogalmazni, ami néha fáj. A provokáció csak egy eszköz, amelyben érdekel a határok feszegetése, de nem szociológiai lenyomata, hanem művészi ambíciói vannak. A színházban nem lehet politikailag is megfelelő klisékkel, tabukkal operálni. Egyébként az a tapasztalatom, hogy sokszor épp a magyar közösség dobja fel az előadásban is megjelenő kliséket, amelyeket alibiként használ, hogy ilyenek vagyunk, de én ezt nem tudom elfogadni. Miért ne beszéljünk őszintén, miért ne mondhatnák el itteni és külhoni magyarok is a véleményüket egymásról?"
Tóth Andrea: Gyomorszájas, de ne fájjon - megnyílt a THEALTER FESZT - részlet az Urbán Andrással készített interjúból

"Milyen a mostani világban alkotni, létezni?
Nehéz. Szerintem aki nézi a legutóbbi darabjainkat - főleg a Kaisers Tv, Ungarn-t -, az láthatja, ahogy a színház nyelvén próbálok reagálni a valóságra.
Nem valami fényes a kép ...
Nem, de sosem volt ragyogó a világ. Sosem volt olyan, hogy valamiért ne lett volna nehéz. Ugyanakkor szerintem ha valaki a világot csak gonosznak tartja, akkor magát is annak látja. A világ ugyanis az ember tükörképe, mindig olyan, amilyennek megéljük. Viszont ha valami rossz körülöttünk, akkor meg kell próbálni változtatni rajta."
Tóth Andrea: Magyar rögvalóság: Pintér Béla a THEATER FESZT-en - interjú

"Nekünk negyveneseknek többnyire a határról az jut először eszünkbe, amire a darab címe is utal: a vasfüggöny, a félelem a vámnál, a szabadság hiánya. El is hangzik az előadásotokban a mi generációnknak két ezzel kapcsolatos emblematikus dala Hobótól. De nektek húsz éveseknek mit jelent a határ?
Sokat beszélgettünk erről, és nagyon sok síkra volt helyezhető a határ fogalma, amely az én korosztályomban is erősen megjelenik, mint a határok feszegetésének problémája. Sok fiatal úgy érzi, ha átlépi a saját határait, azzal érkezik az életbe, és persze azt is jelenti, hogyan befolyásol bennünket a hatalom, a politika, a szüleink: minden, ami felettünk áll.
És mi van a szó szerinti határral? Sok fiataltól hallom azt, hogy külföldön képzeli el a jövőjét.
Sokan gondolják így, de ami engem illet, én itt otthon érzem magam, és ha külföldre megyek, mindig honvágyam van. Én foggal-körömmel szeretném itt megtalálni a szerencsémet, nem akarok huzamosabb ideig más országban élni."
Tóth Andrea: Határok feszegetése - interjú

"Hogyan lehet emberségesnek lenni manapság?
Yael Karavan: Már nagyon fiatal kortól figyelni kellene például az oktatáson keresztül az emberi szolidaritás, együvé tartozás érzésére, melyek mostanában szerintem megtörtek. Hosszasan lehetne ezt sorolni, de inkább előadjuk egy órában az érzelmek és a tánc egyetemes nyelvén.
A darab csak ábrázolja a bűnökkel kapcsolatos érzelmeket vagy véleményt is mond?
Tanya Kabarova: Mi csak tolmácsoljuk az ezekkel kapcsolatos, felmerülő emberi érzelmeket, nem ítélkezünk a bűnökről.
Yael Karavan: Szerintem ebben a kérdésben nincs egyik vagy másik oldal, fehér vagy fekete, ettől bonyolultabb a dolog, és mi ezt próbáljuk bemutatni."
Tóth Andrea: "Nem ítélkezünk a bűnökön" - interjú

"A MASZK elnöke, a fesztivál művészeti vezetője a Szeged24-nek azt mondta: "valami bűzlik Dániában", miután mind a hazai, mind a külföldi előadások nagy része "erősen" a szabadság problémakörét feszegette, azt, hogy "mit engedélyez nekünk a mai kor." Balog József szerint ennek az a tanulsága, hogy a nem "szórakoztató-ipari" független színházak azonnal tudnak reagálni a korra, a bennünket körülvevő világra.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: idén a MASZK a Független Előadó-művészeti Szövetséggel (FESZ) közösen szervezte a fesztivált. A MASZK és a FESZ elnöke is azt hangsúlyozta fesztiválzáró beszédében, hogy "együtt erősebbnek bizonyultak," ezért a jövőben is folytatni kell ezt az együttműködést."
Tóth Andrea: Valami bűzlik Dániában"- zárt a Thealter fesztivál

2012.08.14

forrás: MASZK

A Városi Televízió tudósításai

"Plakátjai nélkül ma már elképzelhetetlen a szegedi nyár. Humoros, groteszk látásmódja a védjegye. Baráth Ferenc grafikusművész Thealter- plakátjaiból a Kass-galériában nyílt kiállítás."
Múzeumba vonult a Thealter

"Idén hatalmas sikert aratott a Thealter, a Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója. A rendezvénysorozat díszvendége a pesti székhelyű Pintér Béla és Társulata volt. Tündöklő Középszer című előadásukra megtelt a Kisszínház."
„Tündöklő Középszer” a Thealteren

2012.08.13

forrás: MASZK

A Telin TV interjúja Balog Józseffel, a fesztivál művészeti vezetőjével

2012.08.13

forrás: MASZK

A szinhaz.hu összeállításai

Kezdődik a Thealter - Kéretlen monológot közlünk
Pass-port Szeged - avagy maga az ördög
"Ez nem a szűk szakma találkozója" - A Thealterről jelentik
Magyar rögvalóság - Pintér Béla a Thealteren
Pintér Béla: "Nincs értelme lobbizni"
'Tízmillió színész országa lettünk' - A Thealterről jelentik
"Ne legyen csend" - A Thealterről jelentik
"A bohócok szentek" - A Thealterről jelentik
Thealter - Pintér Bélával Csáki Judit beszélgetett
Urbán András: Magyarország egy eléggé zárt közeg

2012.08.12

forrás: MASZK

A Népszava a fesztiválról

"Az előadásban sok a szimbólum, a groteszk utalás. Az igazi főszereplő a színészek teste, a játszók pedig ennek a rendezői utasításnak alázattal eleget is tesznek. Béres Márta, Mészáros Árpád, Jelena Mihajlovic, Mikes Imre Elek és Suzana Vukovic fegyelmezetten, óriási
erőbedobással vesznek részt az előadásban. A játék - főként a rendezői ötletek miatt - sajnálatosan sokszor a közhelyek szintjén marad. Amikor Urbán kissé teret enged a színészi improvizációnak, akkor izgalmasabbá válik a produkció."
Balogh Gyula: Mindent elpusztító ördögi démonok

a szeged.hir24.hu írásai a nepszava.hu-n:
Határok feszegetése
Magyar rögvalóság: Pintér Béla a THEATER FESZT-en
Egy hét boldogság: megnyílt a Thealter Feszt

2012.08.12

forrás: MASZK

Proics Lilla áttekintő írása a fesztiválról a Bárka online-on

"Ugyancsak évek óta állandó résztvevője a fesztiválnak Perovics Zoltán helyi alkotóműhelye, a Metanoia Artopédia. A lakásban felépített varázsdobozként működő színház időkezelési, téma-feldolgozási technikája egyedülálló: a személyességet fizikai szerkezetekbe fogalmazzák, a művi világ halottakat idéz meg, minket is szinte valósan visszacsalogatva az idő egy ki tudja, hova tűnt szeletébe."
Proics Lilla: Független immunitás

2012.08.12

forrás: MASZK

A Kenyérrel a zsebben c. előadásról a kultúra.hu-n

"Valaki vagy valami alighanem bajban van, ha még él egyáltalán – a diskurzus egy kiszáradt kútban levő kutyához való viszonyról szól. Matei Visniec román-francia kortárs szerző darabjában minden viszonylagos, a kút, a kutya, a beszélők és mi is. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Akadémiai Műhelyének előadását a szegedi THEALTER fesztivál utolsó napján láttuk."
Proics Lilla: Kutyaugatás nem hallatszik - KENYÉRREL A ZSEBBEN

2012.08.12

forrás: MASZK

Fesztiválelőzetesek, ajánlók - vegyesen

delmagyar.hu:
Bérházba, úszóházra is vár előadást a Thealter
Egy hét múlva Thealter
Színházi fesztiválra készülnek a szentesi drámaisok
A legjobb alternatív színházi előadások a Thealter Fesztiválon

szegedma.hu:
Megújul a szegedi Thealter Fesztivál
A legjobb alternatív színházi előadások a Thealteren
Szabadon a színházért – vajdasági előadással kezd a THEALTER
Kezdődik a Thealter nemzetközi színházi találkozó Szegeden
Egy hét, hatvan előadás – hétfőtől indul a Thealter fesztivál
Thealter-plakátok a Kass Galériában
Varga Anna: Határvadászok a Klauzál téren

kultúra.hu:
Megújul a THEALTER – díszvendég: Pintér Béla és Társulata
A Lábán-díjas Basse danse Szegeden
Kezdődik a Thealter nemzetközi színházi találkozó Szegeden
Thealter a Kass Galériában

magyarnarancs.hu:
"Színház az egész Szeged!" - interjú Balog Józseffel, a THEALTER FESZT művészeti vezetőjével
"Minél őrültebb, annál jobb"
A pitbull cselekedetei Szegeden
THEALTER Fesztivál

7ora7.hu:
A 2012-es THEALTER díszvendége: Pintér Béla és Társulata
A legjobb alternatív színházi előadások a Thealter Fesztiválon
Összefogtak a független alkotók – Kezdődik Szegeden a THEALTER Feszt

szinhaz.hu:
Megújul a szegedi Thealter
Szabó György válogat a Thealterre
Színházi nevelés és rituálé - a THEALTER felvezető programja

tiszatajonline.hu:
Megújul a szegedi Thealter Fesztivál
A legjobb alternatív színházi előadások a Thealter Fesztiválon
22. THEALTER FESZT
Kezdődik a Thealter nemzetközi színházi találkozó Szegeden

partyponty.hu:
Megújul a Thealter Fesztivál
partyponty.hu: Thealter 2012

prae.hu:
Megújul a szegedi Thealter Fesztivál
Színház az egész Szeged!

Magyar Hírlap:
Zsigmond Nóra: Színházszerelem Szegeden - interjú Martinkovics Katalinnal, a MASZK Egyesület alelnökével

radio88.hu:
Megújul a Thealter, Magyarország egyetlen, évente jelentkező nemzetközi színházi fesztiválja

szeged.hir24.hu:
Idén megújul a nemzetközi színházi fesztivál
Idén zsűrizik a THEALTER produkcióit
Idén is Thealter Fesztivál Szegeden
Mi a jó a rituálpedagógiában?
Munkácsy-díjas művész plakátkiállítása

szegedcafe.hu:
Félmilliós pályázattal motivál az idei Thealter

Vajdaság Ma:
PASS-PORTOK a szegedi Thealter fesztiválon
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadásával nyit a THEALTER

nol.hu:
Vári György: Jövőképes?

szabadsag.ro:
Hét végéig szegedi Thealter

mno.hu:
Hétfőtől Szeged a színházi főváros

Városi TV, Szeged:
Marilyn Monroe, Thealter Feszt…

Magyar Szó:
Szeged egyszer, Szabadka kétszer

domter.hu:
THEALTER FESZT 2012

fidelio.hu:
Ismét szemléznek a legjobb alternatív színházi előadások
Vidéki kultúrpolitikai összefoglaló

Népszava:
A Tiszán is játszanak

szegediest.hu:
22. Thealter Feszt

kulturpart.hu:
Különleges színházi fesztivál lesz

2012.08.09

forrás: MASZK

Az oldal tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció