Dohy Anna: Persze2017.07.30.
Edzés helyett kivételesen beszélgetéssel, az eddigi élmények összegzésével és feldolgozásával kezdtünk neki Kristóf workshopjának.
Izgalmas élmény, hogy a fesztivál ideje alatt lehetőségünk lett a színpadon és a saját testünkben megtapasztalt élmények párhuzamos értelmezésére, és így az egész mozgásrendszer mélyebb megértésére.Sajnos nem maradt túl sok időnk lelkizni, mert hamarosan realizáltuk, hogy a workshopbemutató nem szombaton van (ahogy korábbi infók alapján számítottunk rá), hanem pénteken – vagyis alig egy napunk van az eddig elindult folyamatokból valami megmutathatót összerakni.
Szerencsére segítségünkre van a helyszín: az iskola felső emeleti tornaterme számos megmászni, megugrani és megemelni való alkalmatosságot kínál, melyek jelentősen hozzájárulnak a mozgásanyag színesítéséhez. Már csak arra kell vigyázni, hogy a fizikai akadályok leküzdése közben el ne veszítsük szem elől a tartalmi szempontokat.Ezt a veszélyt is elkerülendő hozta Kristóf a Csókolom együttes összezavaróan elgondolkodtató dalszövegét – a kérdés már csak az, hogy a számos minket ért impulzusból és elindított folyamatból tudunk-e összerakni egy kívülállók számára is értelmezhető prezentációt?Szép vagyok én? - PerszeSzép a szemem? - PerszeSzép a szájam? - PerszeTetszem neked? - PerszeAkarsz engem? - PerszeEgyütt leszünk? - PerszeMindörökre? - PerszeÁsókapa? – PerszeÉs nagyharang? – Persze(Tea for Two workshop Widder Kristóffal – 5. nap)Fotó: Thealterphoto2017
|