Radó Lili: Mire mennénk nélkülük?

Elképesztő élmény volt a saját szememmel látni, hogy Widder Kristóf igenis képes volt öt nap alatt egy komplett performanszt összehozni, nem is beszélve arról, milyen kreatívan, látványosan és humorosan tette azt.

A röpke félórás előadás teljesen lenyűgözött. Bár a mozgásszínházról nem sokat tudok és eddig nagyon nem is éreztem késztetést, hogy gyarapítsam a tudásom, de az biztos, hogy mindez gyökeresen megváltozott a mai napon látottak után.

Az első jelenetben a középpontban öt személy áll, akik közül az egyik valahogy rossz útra téved, a négymásik pedig nem engedi, hogy visszaszerezze régi helyét a ritmikus mozgássorozatban.

Egy idő után elfoglalják következő pozíciójukat a színészek, és néhány általuk kiadott hanggal megszínesítve, teljes összhangban, emelgetik az egykor még szimpla testnevelés órán használatos vastag matracot, ki tudja, vajon mi célból?! :)

Miután a kívülről igencsak nehéz testgyakorlatnak tűnő epizód lezárul, egymás mellett felsorakoznak egy hosszú padon és kettes csapatokba rendeződve egy kedves férfi segítségével (nyilván), tánccal megspékelt monológjukat hallgathatjuk meg mindannyian.

Ezután egy kissé dinamikusabb gyakorlatba kezdenek, amit egyértelműen lehetetlen lenne kivitelezni egy fiatalember nélkül. És amikor már a bordásfalakon is jártak, szépen lassan végeznek a bemutatóval.

Érdekes volt megfigyelni, hogy már a helyünk elfoglalása előtt elkezdődött az előadás, amikor minden fellépő Kataként mutatkozott be a nézőknek.

Widder Kristóf elképesztő munkát végzett rövid idő alatt, és örülök, hogy azok között lehetek, akik látták mindezt.

(Tea for Two workshop – Widder Kristóf tréningbemutatója)

Fotó: Thealterphoto2017