Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Exstasis - 1998. évfolyam - 1. szám / Régi Zsinagóga rovat

 

Lapszámaink

Balog nyolc - régi zsinagóga - zsina - alterra

nyomtatható verzió

első este

szemző és cuba meg tractatus kép és hang és a csináló.
ötvenen vagyunk pedig ünnep vagy éppen azért.
a plakáton bicikli táska fal mind öregek.
szemzó a vasat szereti vasboltokba jár de már csupán erdély a vas.
a cuba meg csupa autó mennek megállnak.
az idő ritmusa ez az álló idő üteme mely lüktet lélegzik üt.
a tractatus finom altató.
hány ember?
dúdol dünnyög szemző ezt.
hány ember.
amiről nem arról igen.
cuba raszteres grafit könnyűólom nehéztenger.
a tractatus hajlik magában forog csupacsáp úgy kifelé.
ölelkező rímek.
mindent csinál a koncentráció választ és véd.
veled van.
van neked.

második este

a l4-es hóhér hajnalban végignéz a földön és látja jól van.
vérzik ami seb és nem gyógyul ami fölnyílik hirtelen.
egy nyelvet beszél aki öl.
mondja a szavakat nem kell kiáltania elég ha suttog.
elég ha kitátja a pofáját.
és néma.
nincs látomása csak realistái vannak akik csinálják neki.
a l4-es hóhér lefekszik aztán.
reggel van.
utolsó.

harmadik este

tanaka táncol.
van vödre tanakának a vödörben van víz.
lajkónak hegedűje van.
a hegedűben húrhangok vannak.
négyszáz nézi a hegedűt.
hallgatja tanaka ruhavásznát ahogy fogja a testet aztán elengedi.
a víz tűri hogy ráhull gyullad elég.
szépen meghajolnak visszajönnek meghajolnak.
félix arca nem nézi a kezét.
min tanaka a tenyerét az arcára fordította végül.
hallgat.
és nem mozdul.

negyedik este

l8 óra satie.
alapdallama ennek az időnek nyolcszázadrésze.
tehát nem az idő.
és nem a zene.
akkor mi.
mi magunk tartjuk a boltozatot amikor szakad.
nem akadt tökös aki izgatta volna a zongoristát.
felfekszik hálózsák borok szendvics.
ráránt.
magábanyúl.

ötödik este

viszockij temetésén ahogy vonult moszkva sorra nyíltak
az ablakok.
az emeletek lakói sírtak és virágok hullottak a kőre.
hobo amikor hobo akkor.
amikor viszockij akkor nem tudom.
hangszerelni viszockijt.
mintha az eső lábán kalucsni.
ráadásnak ahogy a kutyák.
tépik a húst.
élnek.

hatodik este

szent györgy története mint a kereszténység apoteózisa.
a lovag a szakrálist választja miután ölt.
reménye a megbocsájtás.
a kevésötletes színház megbocsáthatatlan.
jó a jelmez.
a királylány méhe üres marad.
nem tudjuk a kezét az ég nyeri el.
a bebábozott splitiek mosolya végül majdnem győzelem.

volt még

hogy puttó és panja a testével írt hogy játszott a bois hogy
a kucóba léptünk ahol nagyon kukorékolt valaki aki csak
élni valamiben akart ami nem neki van hogy japánt mesélt
a bóbita és weörest a holdbéliből szabó zsuzsa hogy esték.

lesz

hét este amikor az alterra thealterre változik s mint minden ami
változni
tud az magába issza ami volt és magában hordja ami elkövetkezik
és tedd hozzá magad.
felkiáltójel

3.oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez Az oldal tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció