Anna lányom már nagy, kilenchónapos – és ma lát életében először színházat.
A Hattyúdal lesz a kezdet, ha minden összejön, nem lesz túl nagy a meleg, és ő nem lesz sírós kedvében.
Azon gondolkodom, milyen színházat szeretnék magamnak, amivel befejezem, mi legyen az utolsó előadás, amit látok. Nehéz kérdés, és nem szeretném elhamarkodni a választ. Mégiscsak az Utolsóról van szó, ha hibázok, nem javíthatok. Úgyhogy lehet, végül oda lyukadok ki, hogy feladom: az utolsó előadásra egyszerűen nem fogok elmenni, inkább otthon maradok, és ide-oda kapcsolgatom a tévét.