Hogy ki merre indul el az életben, mit kezd azzal az egyszeri
feladattal, ami kizárólag általa teremtôdik meg a világban – önmaga
sorsával, tehát – minden történetnek, mesének ez a lényege. És a
mesélésnek is, bármilyen formában történjék az – színház által,
például, mint jelen esetben – ez az indítéka, kényszere.
Hol van az a világ, ahol az álmok megvalósulhatnak, testet ölthetnek,
kézzelfoghatóvá válnak? Létezik egyáltalán ilyen? Történetünkben két
fiatalember keresi e titok nyitját. Kelet-Európából valók. És ez nem
elônyös örökség. Bizony nehéz eldönteniük, hogy vajon melyik a
járhatóbb út: engedni a káprázatok csábításainak és egy mesésen vonzó
jobb világba átköltözni, vagy az otthoni
lehetetlenségek-reménytelenségek kiismerhetetlen kuszaságaiban remélni
mégis, hogy semmi sem lehetetlen…
Lehet választani… És akkor mi történik mindazzal, ami az élet vázát
képezi: a szeretettel és a gyûlölettel, az indulatokkal, vágyakkal,
álmokkal, a barátsággal? Az elôadás forgatókönyve Alfred Döblin,
Hermann Hesse, Christopher Isherwood, Egon Erwin Kisch, Siegfried Lenz,
Thomas Mann és Rainer Maria Rilke mûveinek részleteire, motívumaira
épül, formavilágát tekintve pedig az 1930-as évek berlini kabaréjának
stílusából inspirálódik, ennek sajátos dalaiból (songjaiból),
illetve tánc- és mozgáskultúrájából. |