Hogy ki merre indul el az életben, mit kezd azzal az egyszeri feladattal, ami kizárólag általa teremtôdik meg a világban – önmaga sorsával, tehát – minden történetnek, mesének ez a lényege. És a mesélésnek is, bármilyen formában történjék az – színház által, például, mint jelen esetben – ez az indítéka, kényszere.

Hol van az a világ, ahol az álmok megvalósulhatnak, testet ölthetnek, kézzelfoghatóvá válnak? Létezik egyáltalán ilyen? Történetünkben két fiatalember keresi e titok nyitját. Kelet-Európából valók. És ez nem elônyös örökség. Bizony nehéz eldönteniük, hogy vajon melyik a járhatóbb út: engedni a káprázatok csábításainak és egy mesésen vonzó jobb világba átköltözni, vagy az otthoni lehetetlenségek-reménytelenségek kiismerhetetlen kuszaságaiban remélni mégis, hogy semmi sem lehetetlen…

Lehet választani… És akkor mi történik mindazzal, ami az élet vázát képezi: a szeretettel és a gyûlölettel, az indulatokkal, vágyakkal, álmokkal, a barátsággal? Az elôadás forgatókönyve Alfred Döblin, Hermann Hesse, Christopher Isherwood, Egon Erwin Kisch, Siegfried Lenz, Thomas Mann és Rainer Maria Rilke mûveinek részleteire, motívumaira épül, formavilágát tekintve pedig az 1930-as évek berlini kabaréjának stílusából inspirálódik, ennek sajátos dalaiból (songjaiból),
illetve tánc- és mozgáskultúrájából.