Újabb írások a neten

A Criticai Lapok 2006/9.-es számában Szabó Imola Julianna ír a fesztiválról, a cikk immár a neten is olvasható itt, Juhász Dóra pedig a Derevo és a Legal Art Center előadásairól itt.
Nánay Fanni szintén a Derevóról ír az Ellenfény 2006/8-as számában emitt.
Az Ellenfény 2006/7-es számában olvashatók a 2006-os SZASZSZ válogatójával, Hudi Lászlóval, valamint a zsűri két tagjával készített beszélgetések.

2007.02.06

forrás: MASZK

Friss THEALTER-sajtó

A Színház c. folyóirat októberi számában Színházkert Szegeden címmel Sz. Deme László írt a fesztiválról átfogó beszámolót, míg Forgách András a bolgár Legal Art Centre 4.48 pszichózis c. előadásáról értekezik.
Az Irodalmi Jelen szeptemberi számában Jászay Tamás írását közli, amely 4 produkcióra reflektál részletesebben.

2006.12.04

forrás: MASZK

A szenvedés disszonáns hangjai

Bóta Gábor, a Magyar Hírlap újságírója második cikke a fesztiválról a MH online archívumában nem található sajnos meg, így ide bemásoltuk:

A szenvedés disszonáns hangjai

Holnap zárul a Szabad Színházak 16. Nemzetközi Találkozója és az ezzel párhuzamosan megtartott 12. Alternatív Színházi Szemle Szegeden. Idegborzolóan jó és fárasztóan monoton előadásokat egyaránt láthattunk a szemlén, bár tény: az alternatívoktól a hivatásosok is tanulhatnának.

Ezúttal is Ivo Dimcsev, egy bolgár fiatalember borzolta leginkább a szegedi fesztiválozók idegeit. Tavalyi, Lili Handel – vér, költészet és zene a fehér kokott budoárjából című produkciója után többen megszólalni is alig tudtunk. Dimcsev még vért is vett magától a színpadon, és a pokol olyan bugyraiba szállt le, olyan nyilvános gyónást celebrált, hogy az a szó szoros értelmében hátborzongató volt.

Idei előadásán sem tesz másként, csak ehhez ezúttal még egy másik nagy élve boncoló, az ifjan öngyilkossá lett, sokkoló darabokat író, angol Sarah Kane szolgáltatja a szöveget a 4.48 pszichózis lidérces mondataival, a Legal Art Centre produkciójában. Az előadás előtt ugyan kezünkbe nyomnak egy fordítást, de már senkinek nem marad ideje elolvasni. Ez nem különösebb baj, mert Dimcsev, és partnernője, a szintén kiváló Sznezsina Petrova átütő erejű zeneiséggel beszélnek. Disszonáns, fájó hangokat adnak ki magukból, ha az ember csak ezekre figyelne, már akkor is lúdbőrössé válhatna. Ezek a szenvedés hangjai. A reménytelenségé. A magányé. Az önpusztító hangulaté. És a lenyűgöző szakmai tudásé. Ez a két ember mindent tud a lélek lidérces örvényeiről, és totálisan képes azonosulni a szerepével. És közben mégsem azonosak vele, a meghajlásnál látszik, hogy már ki is léptek belőle: játszottak, alakítottak, szó sincs arról, hogy maguk is lepusztultak, reménytelenül világfájdalmasak lennének, miközben nincs,, amit ne ismernének erről a létállapotról. Ez a színészet magasiskolája.

Többen úgy döntenek, hogy ez után az élmény után már nem mennek be a következő előadásra. Kár, mert a következő produkció is ritka élmény. Egész más, és mégis sok mindenben hasonlít Dimcsevék sokkoló darabjára a Franciaországból érkezett, Van valami nagyon kielégítő a modern világban című produkció a Vol Plané előadásában. Ez burleszk, tisztelgés a halhatatlan elődök, Chaplin, Buster Keaton vagy Jacques Tati előtt. Két pasas tipródik egy bezárt szobában, froclizzák, piszkálják egymást, életre kelnek a körülöttük lévő tárgyak is, mintha minden összeesküdött volna ellenük, ablakok, ajtók, lámpák, újságok szolgálnak akadályként, a két hősünk, Alexis Moati és Jérome Beaufils táncos, pantomimes, akrobatikus képességekkel felvértezve roppant mulatságosan csetlenek-botlanak, és iparkodnak úrrá lenni a világ őskáoszát bemutató szobán. Megint két elsőrangú színész, ők nem a pokol mélyére szállnak le, hogy szemléltessék a dilis világot, hanem görbe tükröt dugnak az orrunk elé, hogy nesztek, bámuljátok benne magatokat, és röhögjetek a saját baromságaitokon.

Valószínűleg valami hasonlót akart a neves Oleg Zsukovszkij és a vele társuló Perovics Zoltán is: a Danyiil Harmsz projektben szintén két csetlő-botló pasast látunk, két kényszerképzetes ürgét, akik monomániásan tesznek-vesznek, ismétlik saját mozdulataikat, kiadós energiákkal szöszmötölnek. Nagy, komplikált és kissé üres, hamar fárasztóvá váló dolgot csinálnak.

Az alternatív fesztiválokon nekem amúgy is kicsit sok a szenvedés, ami már-már külsődleges eszközzé, modorossággá válik. A szereplők izzadnak és sápítoznak, elegük van mindenből, gyakran a nézőknek is belőlük, mert színpadi tipródásuk csak öntetszelgés, látszólagos szenvedésük mögött nincs megélt tapasztalat, csak mások majmolása. Az OFF Társulat Fészek című táncszínházában is éreztem jó néhány külsődleges elemet, de szerencsére van benne önirónia, nyelvöltögető gúny is. Hét táncosnő tobzódik a deszkákon, Hód Adrienn koreográfiájában, hét nő igyekszik hol nekikeseredve, hol játékos revüelemek felhasználásával vallani magáról. A Szőke Szabolcs nevével fémjelzett Hólyagcirkusz Társulat Don Cristóbal pályázat című közös  alkotása nem akar öngyónássá válni, inkább mesés pillanatfelvételek sorozata, cirkuszi, vásári elemek költészetté, légies sóhajjá szublimálása.

Láttam fád, érdektelen produkciókat, de a fesztivál azt mindenképpen bizonyította, hogy az alternatívok vérfrissítő injekciót adhatnak a rutinban gyakran megfáradt, úgynevezett hivatásosoknak.

Bóta Gábor, Magyar Hírlap, 2006. július 22.

a szerző első cikke a fesztiválról itt.

2006.08.14

forrás: MASZK

Írások a fesztiválról

Számos hosszabb-rövidebb beszámoló jelent meg az elmúlt 3 hétben a fesztiválról:

- Kérchy Vera áttekintő írása a romániai A Hét oldalán

- Keserű Imre, a szentesi HMG drámatanára írása a Magyar Narancsban

- Hegyi Réka fesztiválbeszámolója az Erdélyi Riport színházi mellékletében,  képes beszámolója a www.hamlet.ro színházi oldalon, egy írása az Erdélyben megjelenő Krónikában, valamint összefoglalója a Szabadság c. romániai magyar lap augusztus 5-i számának Spektákulum színházi mellékletében

- Koren Zsolt cikke a Népszava online-on

- Hontalan Iván élményekben gazdag összegzése a terasz.hu-n

- p_janos blogja a szigetblog 2006-on

- Bóta Gábor írása a Magyar Hírlapban

- Bakos Petra szubjektív reflexiója a vajdasági Symposion-line-on

- Rádai Andrea Az alternatív színház alternatívája c. írása a www.fesztival.net-en

- Gróf Róza írásai az Anyám orra és a Danyiil Harmsz Projekt c. előadásokról a Webrádión

- cs-eszter "álnevű" nézőnk galériája a tár.hu-n is tele van jobbnál-jobb képekkel

- Padlizsán blogjának a fesztiválra vonatkozó lelkes bejegyzései :) (júli 19-24. időszak)

- a Népszabadság tudósítása a SZASZSZ és BESZT díjakról

- a Délmagyarország első napi előzetese

- Sirbik Attila június elején publikált interjúja a Symposion-line-on Balog Józseffel, a fesztivál művészeti igazgatójával, a MASZK Egyesület elnökével

2006.08.01

forrás: MASZK

BESZT-díj 2006

2006.07.23

forrás: MASZK

THEALTER 2006 sajtóelőzetes

THEALTER International – Szabad Színházak XVI. Nemzetközi Találkozója

2006. július 17-23., Szeged

 Idén 16. alkalommal rendezzük meg a hazai színházi élet egyik legrangosabb, európai viszonylatban is jegyzett, az elmúlt másfél évtizedben összművészeti eseménnyé bővült THEALTER International – Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója fesztivált. Az 1991-es megalapítás óta változatlan a fesztivál alapcélja: a szegedi MASZK Egyesület ezen a nyáron is a független, kísérletező, a színházi munkát és műhelygyakorlatot életformaként választó, de a hivatásos, állami vagy kommersz-magán színházi struktúrán kívül álló alkotókat lát vendégül az egyhetes programsorozat keretében.

A programkínálat kialakításában továbbra is meghatározó a 2003-ban indított Déli Vonal-koncepció, azaz földrajzi és kulturális találkozási pontot kínálva különös figyelmet fordítunk a Balkán és Kelet-Európa izgalmas, újító alternatív társulataira. A Déli Vonal követése jegyében készítettük elő a következő évek programjait is, hiszen a THEALTER – 2010-ben XX. évébe lépve – kapcsolódik a Pécs Európa kulturális fővárosa projekthez. A programsorozat középpontjában Tolnai Világlexikona címmel Tolnai Ottó összművészet jegyében fogant, a lokálisból univerzálist teremtő munkásságának bemutatása áll majd.

Az idei fesztivál nyitónapján, július 17-én, a szegedi Régi Zsinagógában hosszú évek után újra láthatja a közönség a világhírű orosz Derevo színház – Anton Adaszinszkij vezetésével, a Derevo Laboratóriumban tanuló fiatal művészek közreműködésével készült – Ketzal című előadását. A vallásos lengyel színházi csoport, a TEATR A Exultet című látványos szabadtéri előadása zárja a programsorozatot július 23-án, vasárnap este. Terveink szerint vendégeink lesznek még: az orosz Mali Theatre két előadással, a horvát Trafik - Tranzitív-Fikció Színház, a szlovén En-Knap művészei, az orosz-olasz Theatre of Jack and Joe, valamint Stratis Vouyoncas görög származású francia rendező szatirikus előadása.

A fiatalon elhunyt angol drámaíró, Sarah Kane Psychosis 4.48 című darabját Desziszlava Spatova rendezésében Sznezsina Petrovával a bolgár Ivo Dimcsev játssza, aki tavalyi fellépése után májusban nagy sikerrel vendégszerepelt újra Lili Handel című egyszemélyes darabjával Szegeden, illetve Budapesten. Az alkotók 2003-ban mutatkoztak be Magyarországon: Genet Cselédekjével arattak hatalmas sikert fesztiválunkon. Új előadásuk a Kane-darab bulgáriai ősbemutatója, a szófiai Szfumato Színházi Műhellyel és a „Várnai nyár” Nemzetközi Színházi Fesztivállal együttműködésben készült, 2005-ben. Spatova „egzisztencialista kabaréként” állította színpadra, s így radikálisan újraértelmezte a drámát.

A MASZK saját produkciókkal is jelentkezik: az Urbán András Társulat Drakulája, valamint a La chute de Belzebub című, nemzetközi stábbal készülő szólóprodukció a vajdasági művész, Döbrei Dénes előadásában az egyesület finanszírozásában készül. A MASZK Egyesület támogatásával mutatkozik be Szegeden Oleg Zsukovszkij és Perovics Zoltán A Danyil Harmsz projekt című előadással. Terveink szerint újra láthatja a közönség a Rumi László rendezésében, David Yengibarjan és Fábri Géza zenéjével bábszínpadra álmodott örmény legendát, a Szaszuni Dani históriája című, felnőtteknek szóló előadást, melynek bemutatójára – ugyancsak a MASZK Egyesület támogatásával – június 11-12-én kerül sor a Régi Zsinagóga udvarán.

Kísérőprogramjaink változatosak: a szegediek naponta láthatnak utcaszínházi előadást, szórakoztatásukról – egyfajta szakmai gyakorlatként – a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatának végzősei gondoskodnak, Keserű Imre és Szurmik Zoltán drámatanárok vezetésével. Éjszakánként koncertek zárják a programokat, vendégünk lesz többek között Lajkó Félix, Marozsán Erika, aki szólólemezét mutatja be, illetve Rutkai Bori és a Specko Jedno zenekar.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is megjelenik az Ex-stasis, a fesztivál ingyenes lapja. A Rádió Mi 89.9 – Szeged első civil közösségi rádiója – hullámhosszán pedig – a tavalyi évhez hasonlóan – THEALTER Rádió néven újra saját műsorsávot kap fesztiválunk, amelyet az internet segítségével nem csak a szegediek követhetnek figyelemmel (http://www.radiomi.hu).

A július 17-én induló rendezvénysorozat fő támogatói a szegedi önkormányzat, az NKA és a Szegedi Hőszolgáltató Kft.

Életben tartott terek I. – A szegedi régi zsinagóga címmel a napokban jelentettük meg azt a reprezentatív, fotókkal teli albumot, amely a THEALTER legtöbb előadását befogadó különleges „túlélő" teret mutatja be. A kötetet a kiváló vajdasági tervező, Baráth Ferenc jegyzi, aki immár több mint egy évtizede a THEALTER plakátjait is tervezi, s akit ezért a sorozatért 2003-ban Arany Rajzszög díjjal jutalmazott a képzőművész szakma. A MASZK Egyesület 1992 óta működteti ALTERRA – Kortárs Előadóművészeti Központként a Régi Zsinagógát, mely jelenleg az egyetlen befogadó jellegű, független vidéki intézmény Magyarországon. Az elmúlt másfél évtized nevezetes produkcióiról készült felvételek többsége a MASZK programok állandó fotósa, Révész Róbert fotóművész munkája.

MASZK Egyesület

Szeged

62/312-303

maszk@maszk.hu,  www.thealter.hu, www.maszk.hu

2006.05.23

forrás: MASZK