Igen. Tisztelt. Nagyrabecsült. Mind, akiket  idelökött város,  falu, ország-világ. Bámész nézősereg! Csodát  látni sürögjetek! ami idebenn várható, elregélni: nincs arra szó! a tegnaphoz nem mérhető. Ezért nincs rá jövendölő. (És nem is akadt annyi tér, hová bűbája belefér.) arról, mit a fölaggatott függöny rejt, ne faggassatok. Takargatni, mi nem enyém?! Mánkhoz képest valami más. Szótártalan ez a varázs! Földre sújtó? Fölemelő-e? Ha-há! Ezt
sem mondhatom meg előre. Cintányérral bátran ajánlom! Ismerjük meg együtt a nyáron! (addig buzgón csak harsogok arról, mi:) Nekem (is) TITOK. (r.gy. parafrázis)

A színház: változás. Maga a Metamorphosis. az egyetemi színjátszás mégúgy. Nemhogy az ezredfordulós évek –  éveink – pörögnek  szinte  követhetetlenül  előttünk… pontosítok! Nemcsak  az  átalakuló magyar  színházi struktúra  (sem/is) változik, de a  társulatok  is állandóan megújulnak – vagy  legalább  is ötévenként. E változást próbáljuk megragadni. Állandósítani, biztonságérzetünk  fenntartása  céljából. Hol  egy-egy  előadásban,  hol  egy-egy  csapattal. Hogyan  ágyazódik/ágyazható  be  ebbe  a  rendszerbe  az  egyetemi  színjátszás?  Van-e legitimitása? Debreceniekkel,  veszprémiekkel, budapestiekkel, szegediekkel  keresünk  válaszokat. Nemcsak előadásokkal, performanszokkal, hanem beszélgetésekkel, társművészekkel is.

Egyetemisták által létrehozott (nemcsak színházi) művészi (tudományos?) produktumok bemutatása, szemléje lesz az Ekisfeszt akadémia. a fesztivál ideje alatt bárki, bármely napszakban tér be bázisunkra, a JATE Klubba, mindig részese lesz valamely eseménynek. A campus-jelleg meghatározó; pontosabban: az egyetemi „pörgés”-fíling, a tudásszomj és -vágy, valamint a közösségélmény (hovatartozás-tudat). Íme, a kínálat! Várunk! Vedd rá
magad, hogy hozzon el!
(Czene Zoltán)