A  Bacači  Sjenki  egy  olyan  nemzetközi  non-profit muvészeti-produkciós  szervezet, amely  interdiszciplináris,  azaz  különböző muvészeti  ágakat magába  foglaló multimédiás alkotásokat hoz létre. Előadásaik nagy része nem klasszikus értelemben vett színházi
produkció, hanem hely- és helyszín-specifikus történés, amely az ember és az őt körülvevő tér viszonyrendszerét vizsgálja, az adott város helyszíneire, történeteire és lakóira reflektálva az egyéni és kollektív identitás szintjén.
2002-es megalakulásuk  óta  számos  horvát  és  külföldi muvésszel  dolgoztak  együtt projektjeikben. Több nemzetközi együttmuködésben voltak partnerek, produkcióikkal pedig Európában és a tengerentúlon is szerepeltek neves fesztiválokon.

Ex-position címu előadásuk minden néző/résztvevő számára a szó szoros értelmében vett egyedi és megismételhetetlen élményt nyújt. Franz Kafka a per címu kisregényének filozófiai és politikai felvetései inspirálták, azon belül is a törvény kapujában példázata. Bemutatója 2005-ben volt Zágrábban, majd ezt követően több hazai fesztiválon, valamint külföldön is játszották. Mindenütt rendkívül pozitív szakmai és közönség-visszajelzést kapott, több díjban is részesült.

„… azon viszont percnyi vita sem volt, hogy a zágrábi Bacači Sjenki  (Árnyékvetők) társulata különdíjat érdemel. Talán ez volt az egyetlen kérdés, amiben az öt zsűritag kezdettől fogva tökéletesen egyetértett.
A  produkció  címe  –  Ex-pozicija  –  egyszerre  jelent  kiállítást  (vagy  bemutatót)  és kitárulkozást.  És  valóban:  az  élmény  rendkívül  intenzív  és  személyes;  játszótól  és „nézőtől” nyitottságot, közvetlen reagálást, érzékeny részvételt követel. az  idézőjel itt nyomatékkal értendő, az egyszemélyes közönség ugyanis szereplője  is annak az előadásnak, amelyen – némi bevezetés után – az egyszemélyes társulat végigkalauzolja; ráadásul bármit tehet, csak éppenséggel nézni nem tud.
Amikor ránk kerül a sor, külön helyiségben találkozunk a hat szereplő valamelyikével.
Rövid ismerkedés után a szemünkre kötés vagy zárt fekete szemüveg kerül, innen kezdve mindenestül rá kell bíznunk magunkat a másikra. Ez a másik pedig sajátos mesébe kezd,  téren  és  időn  át  vezet  bennünket;  játék-párbeszédet  kezdeményez:  hol  saját szerepét, hol valaki másét bízza ránk, és hogy mennyit vállalunk, mennyiben alakítjuk mindezt, rajtunk is múlik. Hangok, szagok, érintések, érzetek igazítanak el, kísérnek az úton,  visznek beljebb  a  történet mélye  felé  (helyszínt, miliőt  teremtenek, emlékeket, asszociációkat ébresztenek), miközben a valóságban is bejárjuk a helyszínt. …

Bár a  történeteket nagy vonalakban előre megírják,  folyton változik mind, hisz a partner viselkedésén, részvételén rengeteg múlik. a Boris Bakal vezetésével dolgozó csapat ráadásul mindig az adott helyszínre adaptálva készíti az éppen akkor és ott érvényes változatot. …
Katartikus élmény volt bebarangolni a derus mesék szelíd útvesztőit, végigtapogatni a sötét valóságból vett felkavaró emlékek nyomasztó zsákutcáit.  …  Leírhatatlanul  izgalmas  figyelni  az  érkezők  kezdeti bizonytalanságát, a várakozók változó viselkedését… (é)s azt, ahogy a  legingerültebb,  legmerevebb,  legfennhéjázóbb  néző  is  üdvözült mosollyal távozik végül, mert láthatóan történt vele valami.Többen  kérdezték,  hogy  ez  vajon  színház-e még.  Igazán  könnyű  a válasz: előre meghatározott  (de változó) körülmények között, rögzített és változó elemekből épülő, emberek együttmuködésével  létrejövő,  az  érzékekre  (mínusz  látás)  és  az  értelemre  egyszerre  ható,  gyakran  katarzist kiváltó, térben-időben zajló (kis)közösségi esemény: bizony ez (is???) színház.”
(Upor László: BITEF 2007, Egy zsuritag feljegyzései, Színház, 2007. december)

Az előadás angol nyelvű.
Az előadás jellegéből fakadóan félóránként/félórás periódusokban hat fő válthat
jegyet az előadásra mindkét nap 14.30-tól kezdődően 20.00-ig. Előzetes jegyrendelés telefonon és e-mailen. A helyszínen jegyárusítás nincs!

expozicija.blogspot.com
shadowcasters.blogspot.com