Keresés
 
  A program | A fesztiválról | Archívum | Sajtószoba | Linkek  
 

THEALTER / Exstasis - 1998. évfolyam - 6. szám / Hová menjek ma... rovat

 

Lapszámaink

Gas - „Hová menjek ma, templomba, vagy diszkóba-a-a”

nyomtatható verzió

Bekapok egy nyugtatót, bekapok egy altatót, bekapok egy szpídet, a vitamint, bekapom a horgot, mindent bekapok, mindent bekapok, mindent bekapok, mindent bekapok… Itt vagyok, iszom a bort, félhomály van és büdös, táncolnak a csajok, zene szól, jó zene szól. Egyedül vagyok, jó lenne balhézni, de itt van ez a három gengszter, remélem nem kötnek belém. Rémálom. De hát ez csak egy bár… „Ülünk a bárban, akár a sitten” Hogy hogyan lesz ebből színház, hogy szembesülhessünk megannyi elbaszott óránkkal, életünkkel, lefűrészelt csövű agyunkkal? And action! Én is olyan férfi akarok lenni, mint ezek hárman, ilyen zakót akarok, és stukkert, meg marokfont, és ilyen tekintetet, bele a semmibe, úgy. Aztán be akarok rúgni és csajozni, csak úgy, szerelem- és szexmentesen, és hallgatni a csajom posztmodern dumáit. „Neked törvény kell, nekem töltény” De hogy hogyan lesz ebből színház, ahol összeszorul a szívünk szörnyeteg létünk semmiségekben tobzódó értelmetlensége láttán?
…és el akarom én is veszíteni az agyam, és elvágni minden kapcsolatot, ami eredendő természetemhez köt, tombolni akarok és esztelen látomások lángjában elégni, és jól akarok lenni, meg jobban, egyre jobban
… és eladni mindenféle szarságot neked, hogy belépj a hálózatomba, és örökké nekem dolgozz, és akkor a csajomat meg akarom csókolni, de ha ő csak zabál, zabál és zabál, akkor szétrúgom a fejét…
Hogy hogyan lesz ebből valaha is színház, amit az emberek körülülnek, mint egy lélekmelengető tábortüzet?
…és aztán nagyon el akarok fáradni is, gyónni is akarok neked, hogy megutálhassam magam és, hogy megutálhassalak téged is, és elbújni egy lebujban, barátkozni a halállal… Hogy hogyan lesz ebből színház? A démonikus Csík Adrienn, a go-gogirl Héjja Gabriella, Zöldhegyi Sarolta, a három macho Geltz Péter, Lengyel Péter és Stubnya Béla erőteljes és nem utolsósorban katartikus színészi munkáját drámai lendületességgel összefoglaló rendező, Zsalakovics Anikó az Andaxínház Ezerkilencszázkilencvennyolc… egy ezredvégi lebujban című produkciójával megmutatta, hogy a semmibe virtualizálódó világ még megfogható fragmentumaiból hogyan lehet színházat teremteni. Az 1897-ben Steinhardt Antal tervei alapján épített Kass Szálló (régi Hungária) 1977 óta üresen álló lerobbant épülete hatásosan keretezte a kitörő tapssal jutalmazott péntek éjféli előadást, amelynek értelmes hangosítása és megfelelő világítása Payer Ferenc munkáját dicséri. …és aztán szeretnék én is táncolni a halott lánnyal a karomban, egy utolsó táncban gyöngéden életet lehelni belé…

Vonatkozó előadások:
Ezerkilencszázkilencvennyolc… egy ezredvégi lebujban   07.24.22:00

6.oldal

Vissza a tartalomjegyzékhez Az oldal tetejére
 

2024 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció