hát, azok vannak a színpad körül
elhelyezve, róka, nyúl, meg valami nagy madár, de mivel az előadás
során nincs különösebb szerepük, én is alig említem őket, inkább csak
úgy szőrmentén, címnek azért épp jók. A Hattyú Gárda pedig épp arra jó,
hogy felfigyeljünk: nélkülük észre sem vettük volna talán, milyen
nyomorultul komoly ez a fesztivál, sok tragédia, meg remény, meg sötét,
meg folpack az egész – na, ezek baromkodnak végre, humoruk nem áll
távol a Sas Józsefétől, néha azért távol áll, de őket ez sem zavarja. A
fiúk lánynak öltöznek, a lányok nagy szafaládét harapdálnak álmodozva,
több nem pedig nincs a színpadon; vagy csak én nem vettem észre.
A Hófehérke, az eddigi előadások paródiája, akinek nincs ideje, vagy
csak lusta egy héten át naponta háromszor színházat nézni, annak pont
jól jöhet egy hattyú.
Itt összefoglalnak mindent, tömörítik, kiforgatják, na nem mondom, hogy
ilyen ez a hét, mert ugye, sokféle, de hát mégis. Sőt, írjuk a
gárdisták javára, hogy ők is lehetnének komolyak, és akkor más
parodizálná őket, láttam én már éjjeliőrt nappal meghalni, mosták ők
már más lábát nyílt szinen, léptek tűzre, olajra, köptek vizet, Jézus,
őzikék szíve, mind megvolt nekik, most meg átmenetileg visszavonják az
egészet, helyes, tessék időnként mindent visszavonni átmenetileg, úgy
hihetőbb, és most ők, akik, mondom, meggörbetükrözték az összes
többieket, visszavonták átmenetileg a fesztivált a nagy
költségvetésével, sok rádiótelefonjával, újságjával, meg előadásaival.
A leghangosabban persze Jana röhög, mindig ő röhög a leghangosabban, és
aztán, amikor ennek vége, akkor lehet rohanni a kisszínházba, a
Derevósok játszanak, csak másképp hívják őket, ők sem nagyon komolyak,
de mégis, az egészen más, végre vissza vagyunk vonva, most kezdődhet az
egész elöről, vagyis folytatódhat, csütörtök van, bár ebben már nem
vagyok biztos, fokozatosan beindul a fesztivál.
Lapszámaink
Deutsch B. Andor - Kitömött állatok