legyetek bátrak!2014.05.28.
11:54
most, hogy szabó rékát megírtam, a gyerekek járnak a fejemben.
azok, akiket az ide thealter u21 kisfeszten láthattunk.
a kaposvári diákok, a szegedi színitanodások, a hmg-sek.
pontosan fel tudom idézni a pillanatot, amikor a lányom, eszter-virág közölte - igen, szándékosan ezt a szót használom: közölte: nem akar színész lenni, nem megy a színművészetire.
a hmg drámatagozatáról nem vezet a színművészetire egyenes út, a gyerekek csak kis része tanulja az érettségi után a színészmesterséget.
tehát, amikor közölte.
a szívem ujjongott, a szívem összetört. nehéz élet várna rá, ha színész lenne - de nem lesz, ujjongott a szívem. csodálatos élet várna rá, ha színész lenne - de nem lesz, összetört a szívem.
persze, ez boldog-csalódott állapot nem tartott sokáig, mert az én lányom olyan, mint urbán andrás: baltaafejbe, szóval elindította a következő csapást: újságírónak tanul. nagy balhé volt. azt hiszem, még kitagadással is megfenyegettem, de ő csak mosolygott.
és most néztem ezeket a tiszta tekintetű gyerekeket a színpadon - boldog ifjúság.

szívükben még a remény, az élet ígérete, annyi minden vár rájuk még. láttam a szemükben az izgatottságot, hogy színpadon vannak, a taps kiváltotta örömet, amikor véget ért a darabjuk, hogy keresik a nézők tekintetét és próbálnak benne olvasni.
legyetek bátrak! és hallgassatok a szívetekre. ezek az anyai jótanácsaim.
emellett nem árt, ha megtanuljátok a szöveget jól - ahogy most is tettétek -, ha szépen artikuláltok a színpadon - ahogy most is tettétek -, és felcsipegetitek minden előadás után az öröm és boldogság utolsó morzsáit is. remélem, így tettétek.
|