egy óra a kozmoszról - hawking

23:56

idén nyáron hawking még elő szelleme megjelent a thealteren. a nyitó napon találkozhattunk ezzel az annyira nem populáris utalással, tudható volt, hogy készül valami.

akkor ezt írtam (kopipaszta):

mit keres itt hawking?

05:08

hawking a wikipédia szerint vezető angol elméleti fizikus. nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei miatt ismert, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például albert einstein. 

1942-ben született oxfordban. 1975-ben megjelent első szakami témájú könyve The Large 
Scale Structure of Space-Time címmel.

2010-ben megjelent könyvében, a „The Grand Design”-ben kifejti, hogy Isten nem teremthette a világot, habár korábban összeegyeztethetőnek tartotta a modern fizika és egy „teremtő” gondolatát. Úgy véli, az ősrobbanás a fizika elkerülhetetlen következménye volt.

2012-ben bejelentették, hogy az előző év folyamán rész vett egy fejlesztésben, ahol egy olyan eszközön dolgoznak, ami az agyhullámok alapján dolgozik. a munkaeszköz neve: „iBrain”. 

2013-ban a thealter fesztiválnyitóján jelképesen részt vett: hawkingot egy piros kerekes szék (sanyibá dédnagymamájáé volt) és a világmindenség elmélete című könyv volt jelen helyette. 

mr. hawking figyelmébe ajánlanék egy jeles elméleti szakembert, akinek az életről, a világ keletkezéséről és a teremtésről megalkotott filozófiája sokunk számára alapvetés és útmutató is egyben. az információ című írásában közölte megállapítását az általam nagyra becsült tudós, 

- Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe.

akinek a neve egyébként örkény istván.

                                                                    *

ha örkény nem is, de sok más szöveg hangzott el csütörtök este a régi zsina színpadán. tudományos! csillagászati! világmindenség-elmélet.

annak idején egyik kedvenc tanárom, a fizikát tanító kászony tanár úr megmondta nekem, hgoy hülyén, ám de becsületesen fogok meghalni, mert soha nem puskáztam fizika órán. de nem azért, mert meg akartam bukni (emlékeim szerint egyszer félévkor biztosan sikerült is ez), hanem mert annyira szerettem és tiszteltem, hgoy nem volt képem puskázni.

a csillagászat alapjául szolgáló elméleteket és fizikai törvényeket így hát nem tudom, egyes elnevetések rémlenek, de hogy mi a definíciójuk, az már nem.

szóval fizikában a gravitációnál tovább nem jutottam, de ez a ma esti darab igen cask hozzásegített ahhoz, hogy bővítsem csillagászati szótáramat, és így a blog olvasóiét is.

mikrohullámú háttérsugárzás

kozmológia

inflációs kozmológiai modell (!!! ez a kedvencem)

energia

antigravitáció

kozmológiai állandó (einstein)

tágulás

anyag

nagy bumm

kvantum tér

(anti)részecske

energiamegmaradás elve

kvantum tér

tömeg

kölcsönhatások

szimmetrikus állapot

sértett szimmetriáju fázis (ez valami borzasztóan megbántott dolog lehet)

kölcsönhatás

fejlődés

szingularitás

görbület

kvantumeffektus

téridő

véges

keletkezés

kvantumfizika, kvantumgravitáció (na, nemár), kvantummechanika (hűha)

modell

valós és képzetes idő

fekete lyuk

egyenletes sűrűség

galaxisok

fluktuáció (és nem fRuktiáció)

tény, hawking istennek a világban betöltött szerepét is kutatta, de egyelőre nem nagyon jutott semmire.

hawking a tudomány woody allenje (kiss timi mondta, nem én)

de! fontos, hogy ma is annyival okosabbak lettünk, hgoy le tudunk nyűgözni egy csillagász hallgatót egy vacsoránál vagy egy állófogadáson, ha a a fenti listában szereplő szavakat megtanuljuk és a megfelelő időben hintjük el beszélgetés közben. ez már nagy fegyvertény.

de az igazi csábítás ereje a pulzárokban lesz!

pulzárok és nem pulzáLok.

a pulzárok gyorsan forgó neutroncsillagok (milyen szépek lehetnek!), és a pulzárok teremtették meg a zenét, mert ahogy forognak, úgy hangokat adnak ki, ahogyan az szaxofonnal szemléltetve láttuk és hallottuk is.

ó, istenem, hogy tudtam eddig élni, hogy nem tettem fel magamnak a kérdést: "fel lehet-e falni a világegyetemet, ha a téridő lapos?"

hawking szerelmese a világegyetemnek, mert azt írja: van valami mélységes kapocs a világegyetem és a hozzánk hasonló lények között. szeirnte a világegyetem szép, elegáns és finomhangolt.

csoda-e, hogy beleszeretett?