fordította: Mészöly Dezső, Trencsényi-Waldapfel Imre
szereplők:
Antigoné – Danis Lídia
Kreón – Pataki Ferenc
Iszméné, Őr, Haimón, Teiresziász, Hírnök – Barnák László
Karvezető – Gömöri Krisztián
rendezte: Barnák László

Az előadás ötvözi a színházi előadási formát egy rendhagyó irodalom óra kereteivel, amiben egy kötelező olvasmány, a jambikus ritmusból felépülő drámai szerkezetű mű adja az alapot. Ahogyan annak idején Szophoklész korában is, ebben az előadásban is 3 szereplő áll szemben a Karral, közülük kettő állandó karakter: Antigoné és Kreón. Az előadás végigkíséri a dráma fő cselekményeit – húzott, rövidített változatban –, a szereplők közti viszonyok minél alaposabb kibontására törekedve. A hangsúly a Kreón és Antigoné személyes kapcsolatában végbemenő változásokon van, ahogyan egy családban is végletes indulatokat szülhet egymás meg nem értése.  A másik fontos eleme a történetnek a lázadás, a belső parancsnak történő engedelmesség, szemben az elvárással, az irányítói kívánsággal. Kamaszkorban ez az egyik fő problematika. Az útkeresés, kiútkeresés közbeni gyakori a konfrontáció a szülőkkel, tanárokkal, bármilyen irányítói szereppel – ezért is esett erre a darabra a választás.

„A középiskolás célközönséghez szellemileg és fizikailag egyaránt közel kerülnek a játszók: egyfelől a már említett megfelelések miatt a látottak könnyen lefordíthatók saját iskolai élményeikre, másfelől a nekünk parancsolgató Kreón vagy a tőlünk karnyújtásnyira búcsúzó, halálba induló Antigoné sorsa nem papírízű, hanem valóságos problémaként tételeződik. Ez utóbbit igazolja a körülöttem ülő diákokból áradó, a történéseket végigkövető feszült figyelem is. Aminél többre tegnapi és mai klasszikusok aligha vágyhatnak.”
(Jászay Tamás: Röviden: kötelező, www.tiszatajonline.hu)

Támogató: Szegedi Nemzeti Színház, NKA