Search
 
  Program | About Thealter | Archive | Press | Links  
 

THEALTER / Festivalblog

 

News

klóz dö hárt, klóz dö dór régi zsinagóga, zsinórpadlás egy teát na mi lesz még? egy óra a kozmoszról - hawking tartuffe - respect, gyerekek! potméter- és kábelrengeteg halottaskönyv kopi pészt - önplagizálok beszélő tárgyak1 tahó e vagy? olyan szakadós ma a szál rájátszás - másik kabát és haza alföldi mint csáknorisz szpíking bádíz nem meghalni, ez a lényeg vagy-vagy keserű kávé, ha fehér kemény alföldi-csáki könyv - a nézőtér kémiája miért szeretem alföldit? elkezdődött

Videók

 

 

nem meghalni, ez a lényeg

2013.10.07.

07:43

Havas Judit estje: Földes Mária: A séta - emlékek a gyerekkorból és a Holocaust idejéből



nehéz a halálról beszélni
és nehéz hallgatni is

muszáj volt aludni rá egyet, hogy leülepedjenek a szavak, és most, ahogy a reggeli nap sárgára festi a nappali falát, ahol állandóan el kell hessegetnem a beguruló fénypamacsokat a monitorról, hogy tudjak dolgozni, most is valami fagyos, mély bánat ül még a szívemben.

a séta apró történetek füzére, egy auschwitzot megjárt nő visszaemlékezései.
az idős marica hazafelé sétál (a pszichiátriáról? a pszichiátertől? a házi orvosától?), és közben egyre-másra bukkannak fel benne az őt a gyógyulása felé nem, inkább valami állandósult zavart elmeállapotba és mély kétségbeesésbe sodró emklékek.



bekopog.
- kit tetszik keresni?
- az emlékeket.

fájdalmas utazás ez: a menet, a koncentrációs tábor, a boldog gyermekkor, a francia apácák vezette iskola, a piros kis csizma, a fenyőerdő, fella és a kis ukrán katona halála, a kocsisné fattya, lacika - mind mind szembejön velünk ezen a hosszú úton, amit együtt járunk végig.

"mindent el tudok viselni egy dolog kivételével - és az az élet"

a lágerben az ember egy tányér krumplipaprikásról álmodik.

"arra kell kondentrálnom, hogy el ne ájuljak. menni kell, mert ha elesel, jaj, kétezren taposnak végig rajtad.
los! los! los!"



"egy lány hosszú fehér estélyi ruhában, amit a tavaszi osztásnál kaptt, elrepült, mint egy hópehely.
elfújta a szél az ötös sorból."
ők kétezren addig térdeltek a sorban és a szakadó hóban, míg a lányt megtalálták.
"még él. de mire beérünk a táborba, biztosan halott lesz. holnat is ki kell őt állítani az appelen, mert a létszámnak pontosnak kell lennie"

fekete humor. majdnem felvihogok, amikor ezeket a sorokat hallom, pedig korántsem vicces. de annyira nyomasztó, annyira fájdalmas, hogy muszáj legaláb bmosolyra húzni a számat ott a nézőtéren.

"kabátom a földet söpri
fejemen sárga zsúrabrosz
már csak hat szalvéta kéne,
és meg lennék terítve"

a kolozsvári líceum udvarán gyűlnek össze a háborúból hazaszállingózó diákok. első, második, negyedik osztályok tűntek el a krematórium füstjében.

"csak kibírni
nem meghalni
ez a lényeg"





to the top
 

2024 THEALTER

Imprint    Sitemap    Privacy policy   Sign in   Registration